2016. augusztus 1-jén léptek hatályba a lakáscélú munkáltatói támogatást érintő változások. A módosítás lényege, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletnek a munkáltatói lakáscélú támogatások figyelembe vételekor releváns szabályai átkerültek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybe (a továbbiakban: Szja törvény).

Ennek kapcsán az Szja törvény 1. számú mellékletének 9.3.4. pontja határozza meg, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásakor mit kell akadálymentesítés és korszerűsítés alatt érteni, kit kell együttköltöző családtagnak tekinteni, valamint definiálja a méltányolható lakásigény mértékét is. A jogszabály-módosítás lényegi változást nem jelent, azonban a jogalkotó nem teljesen változatlan tartalommal vette át a kormányrendelet fogalmait. Az így beiktatott rendelkezések többek között nem kezelik a félszoba fogalmát, azonban lakószoba alatt kell érteni az olyan helyiséget, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. (A kormányrendelet szerint a 6-12 négyzetméter közötti hasznos alapterületű helyiséget félszobaként kellett figyelembe venni.) A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

Ezzel párhuzamosan a méltányolható lakásigény meghatározásakor sem kell félszobákkal számolni (pl. három együttköltöző/együttlakó családtag esetén méltányolható lakásigénynek az az ingatlan felel meg, amely legfeljebb négy lakószobával rendelkezik, míg ez a kormányrendelet háttérjogszabályként történő alkalmazásakor három és fél szoba volt).

A méltányolható lakásigény mértéke az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően

• egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
• három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

Az együttköltöző családtagok meghatározásakor a testvért, valamint az élettárs testvérét nem lehet figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a munkáltató a módosítás hatályba lépését megelőzően már vizsgálta a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, úgy azt a későbbiekben (akár a kölcsön elengedésekor) az Szja törvénybeli méltányolhatóság feltételei szerint nem kell felülvizsgálnia.

Változatlanul a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adható adómentesen ilyen címen támogatás.

Forrás: NAV

A hasznos alapterület kérdése azért került előtérbe, mert 2016. január 1-jétől az új lakások értékesítésének áfa terhe 5 százalékra csökkent. A csökkentett áfa alkalmazásának azonban feltétele, hogy a kedvezményezett lakások összes hasznos alapterülete többlakásos ingatlanban nem haladhatja meg a 150, egylakásos ingatlanban pedig a 300 négyzetmétert.

Egy értékesítendő új ingatlan esetében az áfatörvény szempontjából nem számít a lakás hasznos alapterületének a fedetlen vagy az 1,90 méter belmagasságot el nem érő fedett terasz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett értelmezés szerint.

Részletekről itt tájékozódhat:

http://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Az_osszes_hasznos_ala20160818.html

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. törvény) 4. § (6) bekezdése alapján azon – Szf. törvény 4. § (1) bekezdés a) és f) pontja szerinti – szervezetnek kell előzetes regisztráció céljából kitöltenie, amely a 2016. rendelkező évtől igényt tart az szja 1%-os felajánlásokra és egyben közölnie kell az szja 1%-os összeg kiutalásához szükséges adatokat is (a szervezet adószáma, neve, székhelye, belföldi pénzforgalmi számlaszáma). Az előzetes regisztráció a kedvezményezetté válás feltétele. A szervezet a regisztráció évét követő évben válik kedvezményezetté.

Tekintettel arra, hogy a regisztráció visszavonásig érvényes, a 2015. és az azt követő rendelkező évekre érvényes regisztrációval rendelkező kedvezményezettnek sem ez évben, sem a követő években nem kell ismételten benyújtania ’EGYREG adatlapot. A regisztrációt azokban az esetekben vonja vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV, illetve állami adóhatóság), amennyiben az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok, vagy a kedvezményezett bejelentése alapján megállapítja, hogy a szervezet már nem felel meg a törvényi feltételeknek.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult a kiküldetés (kirendelés) fogalmi meghatározása az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján.

Kiküldetésnek minősülő utazás

Az új meghatározás szerint kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Az Szja tv. 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás a munkáltató (kifizető) tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás.

Kiküldetésnek minősül továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. A kiküldetés minősítésénél 2016. augusztus 1-jétől már nincs jelentősége a hivatali, üzleti utazást teljesítő munkavállaló munkaszerződésben megjelölt munkahelyének, és annak sem, ha azt a szerződésben nem rögzítették.

A módosítás alapján az olyan munkakörökben, amelyekben a munkavállalók rendszeresen a lakóhelyükről indulva keresik fel munkavégzés céljából az üzleti partnereket (pl. ügynökök, szervízelők, fuvarozók), az első partnerhez történő utazás is – mint hivatali, üzleti utazás – kiküldetésnek minősül.

Nem minősül kiküldetésnek

A személyi jövedelemadó szempontjából nem minősül kiküldetésnek a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás, valamint a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda- és visszautazás.

Nem tekinthető hivatali, üzleti utazásnak, így kiküldetésnek sem, az olyan utazás, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.

Forrás: www.nav.gov.hu

A NAV az elektronikus felületen (eBEV portálon) a Szolgáltatások – Folyószámla és pótlékadatok menüpont alatt 2016. augusztus 3-tól az adószámla lekérdezések eredményét – az eddig megszokott PDF és XML formátumok mellett – már EXCEL (XLS) állományban is szolgáltatja.

A könyvvizsgálati munka hatékonyságának és az adózói nyilvántartások tisztázásának biztosítása érdekében az adószámla adatok XML formátumban történő elérhetőségét az eBEV felületen 2014. júniusától biztosítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) az adózók részére.

A bevezetés óta további adózói igény merült fel a PDF és az XML formátumokon túl az XLS (excel) formátumban történő elektronikus lekérdezhetőségre is, hogy ne kizárólag a könyvelő programmal rendelkező adózók, könyvvizsgálók számára legyen biztosított az egyes adószámla adatoknak a különböző szempontok szerinti szűrése, rendszerezése és elemzése, hanem valamennyi ügyfélnek, így a magánszemélyeknek is.

Ezen adózói igények kielégítése érdekében a NAV az elektronikus felületen (eBEV portálon) a Szolgáltatások – Folyószámla és pótlékadatok menüpont alatt 2016. augusztus 3-tól az adószámla lekérdezések eredményét – az eddig megszokott PDF és XML formátumok mellett – már EXCEL (XLS) állományban is szolgáltatja.

Mivel az XML-hez hasonlóan az XLS formátumban sem zárható ki teljes körűen a későbbi adatmódosítások lehetősége, ezért a felhasználók által indított lekérdezések utólagos visszakereshetőségének megkönnyítése érdekében megtörténik a lekérdezett XLS fájl tárolása, erre külön üzenet megjelenítésével a NAV az adózók figyelmét is felhívja.