Több mint 20 ezer vállalkozás pénztárgépbeszerzéséhez nyújt segítséget a kormány. A támogatás összege kasszánként 50 ezer forint, amelyet a vállalkozások legfeljebb öt pénztárgépre vehetnek igénybe.

Az érintetteknek érdemes körültekintően választani, ugyanis csak az olyan új, műszaki paraméterekkel bíró pénztárgép után jár az 50 ezer forintos támogatás, amely 2016. november 30-ig kiadott forgalmazási engedéllyel rendelkezik.

A támogatás tehát a 2017. január elsejétől kötelezetteknek jár, azaz a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet; a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását; a plasztikai sebészeti tevékenységet; a diszkó, táncterem működtetését; a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak.

A támogatás iránti kérelmet – a rendelet hatálybalépését követő 8. naptól (leghamarabb 2016. október 29.-től) – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz lehet majd benyújtani.  Az érintetteknek több mint öt hónapjuk van a támogatás igénybevételére, tekintettel arra, hogy a kérelem benyújtásának végső – és egyben jogvesztő – határideje 2017. március 31-e.

A támogatás igénybevétele a lehető legegyszerűbb módon történik, a vállalkozónak
gyakorlatilag 50 ezer forinttal kevesebbet kell fizetni a pénztárgép megvásárlásakor az eladó felé.

2017-től jelentősen egyszerűsödik a kisvállalati adó szabályozása. Az adó szakít a vállalkozás pénzeszköz-változásainak adóztatásával, így annak alapja – a személyi jellegű kifizetések és néhány korrekciós tétel mellett – a jóváhagyott osztalék lesz, amely a nettó tőkebevonással is csökkenthető. A változtatással együtt jelentősen egyszerűsödik az átállás, csökken az adóalap-módosító tételek száma, és néhány további részletszabály is kedvezőbbé válik.

A kisvállalati adó az adó alapját képző eredmény meghatározása során a pénzforgalmi társasági adózás koncepciójára épül. Ennek lényege, hogy a vállalkozásba visszaforgatott nyereség azonnal levonható az adóalapból, így ez az adózási mód különösen kedvező a gyorsan növekvő vállalkozások számára. Emellett a pénzforgalmi megközelítés számos egyszerűsítési lehetőséget is biztosít, mivel az adóalapot csak a realizált nyereség befolyásolja, így annak során nem kell foglalkozni a meglévő eszközök értékének meghatározásával.

A kisvállalati adó további fontos jellemzője, hogy a munkáltatói bérterheket és nyereségadót egy egységes közteherrel váltja fel, és ezekre egy egységes, 16%-os kulcsot határoz meg. Bár az adókötelezettség alakulását számos tényező befolyásolhatja, azonban fő szabályként nagy valószínűséggel megéri a kiva választása azon vállalkozásoknak, ahol a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét, vagy a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják. Az egyesített adóalap egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tételek ne csupán az eredményből, hanem a bértömegből is levonhatóak legyenek.

Az NGM szimulációja szerint a legalább egy foglalkoztatottal rendelkező, a kiva választására jogosult vállalkozások több mint 80%-a jól járna az adónem választásával. Az adónemet a fenti előnyei ellenére az azzal potenciálisan jól járó vállalakozásoknak csak egy kis része, csupán mintegy 7 ezer vállalkozás választotta. A piaci, könyvelői visszajelzésekből kirajzolódó kép szerint a kisvállalati adó elterjedésének korlátját elsősorban az áttéréssel, illetve a várható adókötelezettség tervezhetőségével kapcsolatos nehézségek jelentették. Emellett az áttérők számára egyes részletszabályok kiforratlansága problémát jelentett.

A fenti tapasztalatokat figyelembe véve a kisvállalati adó 2017-től jelentősen átalakul, aminek célja célja a fenti, az áttérést akadályozó problémák kezelése.

A Tájékoztatót itt olvashatja:

http://www.kormany.hu/hu/dok?source=8&type=407#!DocumentBrowse

Eredménytartalékból történő jegyzett tőke emeléskor adatot kell szolgáltatni az adóhatóságnak.

Az Szja törvény 3. § 34. pontja alapján értékpapírnak minősül:

• minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá
• a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés.

Az Szja tv. 77/A. (4) bekezdés szerint:

(4) A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulása esetén jogutódja) – az adóévet követő január 31-éig – jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását, az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását, vagy a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként történő elszámolását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az említett jogügylet révén juttatott (megemelt névértékű) összes értékpapírról, továbbá az így juttatott (megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról és kicseréléséről. A magánszemély az említett jogügylet révén megszerzett (megemelt névértékű) összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet; az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték – és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás – alapulvételével, annak megfelelően határozza meg.

A fent hivatkozott adatszolgáltatásnak az az oka, hogy ez egy ki nem fizetett, jóvá nem hagyott “osztalék” még, tehát a magánszemély kvázi adózatlanul szerez vagyoni előnyt. Adófizetési kötelezettség e tekintetben akkor keletkezik majd, amikor az így megszerzett üzletrészeket elidegenítik, végelszámolás, felszámolás, átalakulás, stb. következik be, tehát az adófizetési kötelezettség később lesz esedékes, időben eltolódik.

Ebből az adatszolgáltatásból eredő fizetési kötelezettség nem fog az általános szabályok mentén elévülni, hiszen jegyzett tőke módosítására, üzletrész elidegenítésére 5 éven túl is sor kerülhet.

Ahhoz, hogy az állami adóhatóság tudja, kinél is kell figyelni erre, szükséges az adatszolgáltatás megtétele, a 16K71-es nyomtatványt 2017. január 31-ig kell benyújtani. Ennek keretében a 2016. évben ilyen módon emelt jegyzett tőke tekintetében keletkezik adatszolgáltatási kötelezettség.

Javasoljuk, hogy a könyvelésben való megjelenítés, a 411-es jegyzett tőke főkönyvi szám alábontásával, melyet célszerű magánszemélyenként megbontani, kimutatva, hogy kinél mennyi keletkezett eredménytartalékból.

A nyomtatvány, M lapján kell magánszemélyenkénti bontásban az adatokat az adóhatóság irányába – kizárólag elektronikusan – kell közölni.

2016. július 16-ai hatállyal módosultak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] jogdíjra vonatkozó előírásai, az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás [BEPS] Projektje által megfogalmazott kritériumok figyelembevételével. Az új szabályozás lényege (az adótervezési céllal történő nyereségáthelyezés megelőzése érdekében), hogy egy adott immateriális jószágra tekintettel jogdíj címén realizált nyereség csak olyan arányban jogosítson kedvezményre, amilyen arányban az adózó ezen immateriális jószág előállításához ténylegesen, saját maga hozzájárult.

A változások érintik 1. a jogdíj fogalmát [Tao. tv. 4. § 20. pont], 2. a jogdíjhoz kapcsolódó korrekciós tételeket [Tao. tv. 7. (1) bekezdés c), e), s) pont, (16) bekezdés, új (22)-(25) bekezdések, 8. § (1) bekezdés új c) pont, n) pont], illetve átmeneti szabályok egészítik ki mindezek alkalmazását.

Forrás: http://www.nav.gov.hu/

A Magyar Közlöny 2017. szeptember 27-ei számában megjelent a pénztárgépes rendelet módosítása, mely szerint valamennyi pénztárgép használatára újonnan kötelezettnek január 1-jétől kell online pénztárgépet üzemeltetnie.

Tehát az alábbi tevékenységet folytató adóalanyok termékértékesítésükről, illetve szolgáltatásnyújtásukról 2017. január 1-jétől nyugtát kizárólag online pénztárgéppel bocsáthatnak ki.

• 45.20 szerinti gépjárműjavítási, -karbantartási tevékenység

• 45.32 szerinti gépjárműalkatrész kiskereskedelmi tevékenység

• 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kiskereskedelmi, javítási, karbantartási tevékenység

• 49.32 szerinti taxis személyszállítási tevékenység

• 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási tevékenység

• 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenység

• 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenység

• 93.29 szerinti máshova nem sorolt egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből a kizárólag tánctermi, diszkó működtetési tevékenység

• 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási tevékenység

• 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási tevékenység (pl. szaunák, szoláriumok, masszázsszalonok)

2017. január 1-jét követően kizárólag az új műszaki követelményeknek megfelelő (átszemélyesítésre is alkalmas) pénztárgép helyezhető üzembe.

Ahhoz, hogy a korábban engedélyezett pénztárgépek megfeleljenek az új műszaki követelményeknek, a forgalmazónak szoftverfrissítést kell a pénztárgépeken végrehajtania. Az ehhez szükséges forgalmazási engedély módosítás iránti kérelmet 2017. április 30-ig kell benyújtani az engedélyező hatósághoz.