2014. január 1-jétől a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1/B. §-a lehetővé teszi, hogy a külföldi illetőségű előadóművész a Magyarországon szerzett bevétele tekintetében ún. egyszerűsített adózás választásával a bevétele 70 százaléka után fizesse meg a személyi jövedelemadót. A választás feltétele, hogy a magánszemély ideiglenesen tartózkodjon Magyarországon és a Tbj. alapján ne minősüljön belföldinek, továbbá, hogy jövedelemét ne kifizetőtől szerezze.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény pontosította az ún. egyszerűsített adózás választásának és a jövedelem megállapításának előírásait, valamint bővítette a jogosultak körét.

A pontosítás értelmében ideiglenesnek akkor tekinthető a magyarországi tartózkodás, ha bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik a külföldi illetőségű magánszemély Magyarországon. Azonban filmalkotás esetén akkor is választható az egyszerűsített adózási mód, ha a gyártási időszak (ideértve az előkészítést is) a 183 napot meghaladja.

Az előadóművész kategóriába tartozik különösen a színész, a zenész, az énekes és a táncművész, azonban a módosítás eredményeként e kör kibővül a külföldi filmes stábtagokkal is, így 2017-től ők is választhatják az egyszerűsített adózási módot, amennyiben esetükben is teljesül valamennyi feltétel.

A korábbi szabályok alapján a külföldi illetőségű előadóművész bevételének része volt a költségtérítés és a magánszemély számára biztosított szállás szokásos piaci értéke. 2017-től kezdődő jogviszonyokból származó bevételek esetében már nincs lehetőség költségelszámolásra, ugyanakkor a tevékenység érdekében szükséges utazás, szállás költsége, valamint a magánszemély részére természetben nyújtott utazás, szállás költsége már nem számít bele a bevételbe. Fontos, hogy évi 200 ezer forint bevétel adómentes, e fölött azonban a teljes összeg után adózni kell.

A külföldi illetőségű előadóművésznek főszabály szerint Magyarországról történő távozást megelőzően kell benyújtania az adóbevallását, az e célra rendszeresített 1753INT. nyomtatványon, valamint az adót is e napig kell megfizetnie.

Amennyiben bevallási kötelezettségének teljesítésére rendelkezik képviselővel (meghatalmazott, megbízott), akkor a képviselőnek a távozást követő 90 napon belül kell a nevében az adóbevallást és az adófizetést teljesíteni.

A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho), az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék ehó-t kell fizetni. Az összes közteher mértéke így az előbbieknél 34,22, az utóbbiaknál pedig 43,66 százalék. 

Szűkül a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások köre, 2017. január 1-jétől az éves keretösszeget – 100 ezer forintot – meg nem haladó pénzösszeg és a Széchenyi Pihenő Kártyára adott juttatás minősül béren kívüli juttatásnak, a szálláshely alszámla esetén legfeljebb 225 ezer, a vendéglátás alszámla esetén legfeljebb 150 ezer forint, a szabadidő alszámla esetén pedig legfeljebb 75 ezer forint összegben.

A 100 ezer forintos keretösszeget meghaladó összegű pénzjuttatás munkavállaló esetében bérjövedelemként, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé és járulékalapot képező jövedelemmé. A felettes rész után az szja és az egyéni járulékok a magánszemélyt terhelik, a juttatónak pedig szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetnie. Az éves keretösszeget a foglalkoztatás időszakával arányosan kell megállapítani. 

Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv esetében 200 ezer, más munkáltató esetében 450 ezer forint. Az említett összegeknek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves rekreációs keretösszegnek, a keretösszeget meghaladó béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles. 

Az Erzsébet-juttatás megszűnik, a 2016. december 31-ig juttatott Erzsébet-utalványok – az érvényességi idejükön belül, a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti szolgáltatás- és termékkörben – azt követően is beválthatók. A gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti. 

A fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványokat (az úgynevezett “hideg” utalványokat) a munkáltató minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján is juttathatja egyes meghatározott juttatásként. 2017. január 1-től megszűnik a korlátozás, amely kizárta az említett juttatási körből a kész étel vásárlására szolgáló utalványokat, 2017-től akár Erzsébet-utalvány, akár más utalványforgalmazó által kibocsátott “hideg” utalvány is adható a munkavállalóknak, de csak egyes meghatározott juttatásként. 

Megjelent a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

A rendelet értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál az alapbér kötelező legkisebb összege havibér esetén 127 500 forint, hetibérnél 29 310 forint, napibérnél 5870 forint, órabér alkalmazásakor pedig 733 forint 2017. január 1-jétől. A minimálbér 2018. január 1-jétől havibér esetén 138 000, hetibérnél 31 730, napibérnél 6350, órabérnél 794 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott  munkavállaló garantált bérminimuma havibérnél 161 000, hetibérnél 37 020, napibérnél 7410, órabér esetén pedig 926 forint 2017. január 1-jétől.

Részmunkaidő esetén meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.

A garantált bérminimum 2018. január 1-jétől 180 500 forint havonta, heti bérnél 41 500 forint, napi bérnél  8300, illetve órabérnél 1038 forint. A jövő évi módosításokat először a 2017. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

A társasági adó (és a vállalkozói szja) mértéke egységesen 9 százalékra csökkent. A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2017-ben 27 százalékról 22 százalékra csökken, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal, 20 százalékra. Az egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke is 22 százalékra csökken. A kisvállalati adó (kiva) mértéke jövőre a mostani 16-ról 14 százalékra, 2018-ban pedig további 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklődik. A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) 2017-től a mostani 6 millió forinttal szemben évi 12 millió forint árbevételig lehet igénybe venni

A tanulói, hallgatói jogviszony megszűnése után még október 31-ig érvényes azoknak a diákigazolványuk, akik idén nyár elején fejezték be tanulmányaikat. Ha a volt diák nem tanul tovább, illetve nem helyezkedett el – és más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra –, akkor december 16-tól (a diákigazolvány lejártát követő 46. naptól) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ez havonta 7 050 forint, naponta pedig 235 forint.

Ez azt is jelenti, hogy legkésőbb december 30-ig, azaz az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság lejártát (december 15-öt) követő 15 napon belül be kell jelentkezni a NAV-hoz, a 16T1011 jelű adat- és változás-bejelentő lapon. A nyomtatvány a www.nav.gov.hu honlapról letölthető és benyújtható ügyfélkapun keresztül elektronikusan vagy nyomtatva postán, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a tárgyhó utáni hó 12. napjáig átutalással vagy csekken lehet befizetni a NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlájára, amelynek száma: 10032000-06056229. Átutaláskor a közlemény rovatban az adóazonosító jelet fel kell tüntetni.

Lehetőség van arra is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a volt diák helyett –hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával – más személy vagy szervezet fizesse meg.

forrás: nav.gov.hu

2017. január 1-jétől az Szja tv. 71. §-a jelentősen átalakul. A 2016-ban adható juttatások közül csak a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP-kártya) adható béren kívüli juttatásként. Ezen felül a munkáltatónak lehetősége van béren kívüli juttatásként pénzt is adni.

A munkáltató béren kívüli juttatás jogcímén – a SZÉP-kártya alszámláira történő utaláson kívül – maximum évi 100 ezer forint keretösszegben pénzt adhat a munkavállalójának. A 100 ezer forintos keretösszeg arra az esetre vonatkozik, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Ha a munkavállaló munkaviszonya nem a teljes adóévre terjed ki, akkor a 100 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege.

Nem kell a 100 ezer forintot a munkaviszonyban eltöltött napok arányában csökkenteni, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Amennyiben a pénzjuttatás összege az adóévben az éves keretösszeget meghaladja, akkor a meghaladó rész után a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell – a kifizetés hónapjára – az adókötelezettséget megállapítani.

Ha a magánszemély munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltató által az adóévben adott pénzjuttatás értéke az éves keretösszeget meghaladja, akkor a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani. Ebben az esetben a meghaladó rész a béren kívüli juttatás közteheralapja számításánál figyelmen kívül hagyható. Abban az esetben, ha a juttatást a munkaviszony megszűnése előtt, korábban kifizették a munkavállalónak, akkor a keretösszeget meghaladó rész közteheralapja után megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők.