Az online pénztárgépekre vonatkozó műszaki előírásokat a 9/2016 (III.25.) NGM rendelet megváltoztatta. Az új követelményeknek megfelelő pénztárgépek alkalmasak az üzemeltető váltás megvalósítására, azaz „átszemélyesítés”-re.
Átszemélyesítésre lehet szükség a pénztárgép üzemeltetőjének megváltozásakor, például a pénztárgép eladásakor, vagy bérelt pénztárgép esetén a bérlés elején és végén. Ugyancsak szükség lehet az átszemélyesítésre akkor, ha megváltozik a pénztárgép üzemeltető adó törzsszáma (az adószám első nyolc számjegye), például a cég átalakulása, beolvadása (stb.) esetén. Az átszemélyesítést előírja a jogszabály a cserepénztárgép szerviz általi kiadásakor és visszavételekor.
Részleteket itt olvashatja:
www.nav.gov.hu

A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Béktv.) 1. § (1) bekezdése definiálja a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének fogalmát. A Béktv. 3. § (1) bekezdésében rögzített általános érvényű utaló szabálya értelmében, ahol a jogszabályok a házastársakra kötelezettséget vagy jogot állapítanak meg, az a bejegyzett élettársakra külön utalás nélkül is irányadó.
Mindezek alapján a bejegyzett élettársak vagyonszerzései vonatkozásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor a házastársakra vonatkozó illetékkedvezményi és illetékmentességi szabályok figyelembe vételével kell eljárni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívja azon bejegyzett élettársak figyelmét, akik korábban megfizették az öröklési, és/vagy ajándékozási és/vagy visszterhes vagyonátruházási illetéket, hogy az illeték visszatérítése érdekében kérelmet kell benyújtaniuk az adóhivatalhoz. A kérelem mellé csatolniuk kell a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről kiállított anyakönyvi kivonatot.
Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 135. § (4) bekezdése alapján a visszatérítendő összeg után a jegybanki alapkamat kétszeresével azonos mértékű késedelmi kamatot fizet.

A törvény értelmében az egyéni cég, a korlátolt felelősségű társaság, a betéti társaság, valamint a közkereseti társaság alapítása illeték- és költségmentes lesz, függetlenül attól, hogy a cégalapítás hagyományos, vagy egyszerűsített eljárásban történik-e.
Az új közigazgatási perrendtartással együtt hirdették ki a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről szóló 2017. évi II. törvényt.
A törvény értelmében az egyéni cég, a korlátolt felelősségű társaság, a betéti társaság, valamint a közkereseti társaság alapítása illeték- és költségmentes lesz, függetlenül attól, hogy a cégalapítás hagyományos, vagy egyszerűsített eljárásban történik-e.
Működő cégek cégbírósági változás bejelentése fő szabályként továbbra is illetékköteles, esetükben a 15.000 Ft cégeljárási illetéket, valamint 3.000 Ft közzétételi költségtérítést továbbra is meg kell fizetni.
A cégbejegyzési illetékek tételes felsorolásából a korlátolt felelősségű, betéti és közkereseti társaságok, valamint az egyéni cég kikerültek, ami ezen cégek vagyoni változása után fizetendő cégeljárási illetéket is érinti. Ennek értelmében a vagyoni változás illetéke korlátolt felelősségű társaságok esetében 40.000 Ft-ról, közkereseti és betéti társaságok esetében 20.000 Ft-ról az általános mértékű 15.000 Ft-ra csökken.
Egyéni cégek vagyonában bekövetkezett változás illetéke 12.000 Ft-ról 15.000 Ft-ra emelkedik.
A tételes felsorolásban megmaradt részvénytársaságok és egyéb jogi személyek a vagyonuk változása esetében továbbra is az alapítási illeték 40%-át fizetik meg.

Rendszeres ellenőrzési előrejelzést tesz közzé a NAV a hivatal honlapján, hol kell számítani célirányos ellenőrzésekre, megyéről megyére követhető lesz, hogy hol jelennek meg biztosan az ellenőrök.
A NAV vezetője szerint az ellenőrzések beharangozásával az adóhatóság támogatja és ezáltal ösztönzi a vállalkozásokat, hogy tartsák be a szabályokat, önszántukból javítsák a hibákat, pótolják a hiányosságokat, elkerülve ezzel a törvényekből adódó negatív következményeket.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. § (6) bekezdés, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés h) pontjának előírásai alapján a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjéről szabályzatot kell készíteni.
A törvény a közérdekű adatok megismerhetősége kapcsán túlmutat a hagyományos megközelítésen, és az információs jogok keretei közé emeli a közfeladatot ellátó szervek arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a közélet működésének átláthatósága szempontjából alapvető jelentőségű adatok nyilvánosságát az érintett szervek az elektronikus közzététel útján proaktív módon is biztosítsák.
Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;
Adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett;
A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és – személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A közfeladatot ellátó szervnek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot kell készítenie.

Osztalékfizetés

Eddig az osztalék kimutatása minden esetben annak az évnek a beszámolójában történt, amely év eredményének felosztásáról született döntés. Ezzel szemben 2016-tól az osztalékfizetés tekintetében a legfontosabb változás az, hogy az osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetett osztalékokat is. Az osztalékról legkorábban a beszámolót elfogadó taggyűlésen / közgyűlésen  lehet dönteni.

Fentiek miatt az eredménykimutatásból kikerül az eredménytartalék igénybevétele osztalékra illetve a jóváhagyott osztalék, így megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategória, az eredménykimutatás csak az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni (Sztv. 70.§ (1)), tagolását részletesen a „Számviteli törvény változásai 2016-tól II. rész” című hírlevél tartalmazza.

Osztalékfizetési korlát

Az Sztv. 39.§ (3) szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A (3a) bekezdés alapján a szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.

Fentiek szerint az osztalék forrásának meghatározása során a szabad eredménytartalékot az előző évi adózott eredménnyel, valamint a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között, a döntés meghozatalának évében elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével növelt értékben lehet figyelembe venni az új szabályok alapján.

Kifizethető osztalék meghatározása

A 2016 előtt hatályos törvény (Sztv. 39.§ (3)) alapján az osztalékhoz rendelkezésre álló összes forrás a pozitív (szabad) eredménytartalék és az adózott eredmény összege. Amennyiben az eredménytartalék negatív előjelű, a tőketartalékból fedezhető, ezért az adózott eredmény önmagában is figyelembe vehető, mint kifizethető forrás. Ezzel szemben a 2016-tól hatályos szabályok szerint az osztalékfizetés forrása a szabad eredménytartalék korrigálva a tárgyévben kapott (járó) osztalék összegével. Ebben az esetben a negatív eredménytartalékot is figyelembe kell venni, azt csak az adózott eredmény és a tárgyévben kapott (járó) osztalék fedezheti, a tőketartalék nem. Negatív eredménytartalék ellentételezésére megoldás lehet, ha az osztalékról szóló döntés meghozatalát megelőzően a tőketartalék (legfőbb szervi döntés alapján) átvezetésre kerül az eredménytartalékba.

Az osztalékfizetési korlát levezetésében egyedüli változás a Sztv 39. § (3) alapján, hogy az értékelési tartalékot pozitív jelzővel látták el.

Osztalékelőleg

Az Sztv. 39.§ (4) szerint osztalékelőlegként – a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az osztalékelőleg fizetési korlát levezetésében egyedüli változás a Sztv 39. § (4) alapján, hogy az értékelési tartalékot pozitív jelzővel látták el.

Összességében tehát elmondható, hogy a lényegi változás az osztalék tekintetében az, hogy 2016-tól az osztalékot az arról szóló döntés évében szükséges kimutatni. Az osztalékelőleget nem érintette ilyesfajta módosítás, hiszen azt abban az időszakban szükséges kimutatni, amikor kifizetésre került. Ebből adódóan egy adott évre vonatkozóan kifizetett osztalékelőleg és meghatározott osztalék két egymást követő évben kerül kimutatásra.

Osztalékfizetés a törzsbetétek arányától eltérően

A másik, az osztaléknak a törzsbetétektől eltérő mértékben történő fizetésének semmisségével kapcsolatos jogszabályhely, a Ptk. 3:187. paragrafusa, amely szerint a társaság által teljesített kifizetésekre vonatkozóan a XXVI. fejezet rendelkezéseitől való eltérés semmis. Ez a Ptk. kommentárja szerint szintén nem az osztalékfizetés arányára vonatkozik, hanem a Gt. 132. paragrafusa által is tartalmazott szabályt emeli át, amely az osztalékfizetésről való döntés, illetve az osztalékra jogosultság feltételeire vonatkozik, és tőkevédelmi szabályokat fogalmaz meg, hitelezővédelmi szempontból. Ennek keretében értendő még a Ptk. 88. paragrafusának (1) és (2) bekezdésében rögzített szabály, miszerint a társaság tagjai a nyereségből részesednek és a veszteséget is közösen viselik, főszabályként a vagyoni hozzájárulásuk arányában, de az ettől való eltérést semmilyen módon nem tiltja a jogszabály. Tiltás kizárólag arra vonatkozik, hogy a nyereségből való részesedésből, illetve a veszteség viseléséből egyik tagot sem lehet érvényesen kizárni.

Az osztalékfizetés mértékének a törzsbetétek arányától való eltérítése semmis.

A civil szervezetek működésére és nyilvántartására vonatkozó törvények március 1-én hatályba lépő módosításai a civilekkel kapcsolatos eljárások gyorsítását és egyszerűsítését célozzák.

A civil szervezetek működésére és nyilvántartására vonatkozó törvények 2017. március 1-én hatályba lépő módosításai a civilekkel kapcsolatos eljárások gyorsítását és egyszerűsítését célozzák.

Március 1-jétől a sportegyesületek is kérhetik bejegyzésüket egyszerűsített elektronikus eljárásban, mintaokirat használatával. Ugyancsak az eljárások gyorsítását szolgálja az az előírás, amely szerint az általános, nem mintaokirattal, hanem egyedi létesítő okirattal alakuló szervezet bejegyzésére irányuló eljárásban csak egyszer írhat elő hiánypótlást a bíróság, és ekkor a kérelem valamennyi hiányosságát meg kell jelölnie.

Az ügyésznek megszűnik az általános törvényességi ellenőrzési jogköre, az egyesületek és alapítványok nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásában nem illeti meg az ügyészt önálló fellebbezési jog a bíróság határozatával szemben.

A jogalkotó megváltoztatta azt a korábbi szabályozást, amely szerint a civil szervezeteknek ez év március 15-ig kellett volna összehangolniuk létesítő okiratukat az új Ptk.-val. A módosítás szerint ez a kötelezettség immár konkrét határidő nélkül a soron következő okirat-módosítással teljesíthető.