NAV jövedelemigazolás magánszemélyeknek

Az adózók éves jövedelmi adatait tartalmazó igazolás a NAV egyik legnépszerűbb szolgáltatása, ezért jövedelemigazolást négyféleképpen is lehet kérni.

Elektronikusan, ügyfélkapun át, telefonon ügyfél-azonosító kóddal a 06-40/20-21-22 telefonszámon (elektronikus ügyintézésre kötelezettek kizárólag e két módon kezdeményezhetik igazolás kiadását), továbbá postán és személyesen a NAV ügyfélszolgálatain, ahol soron kívül lehet Ügyfélkaput nyitni. A „TEL” nyomtatványon lehet igényelni a telefonos azonosításhoz szükséges PIN kódot, amit a NAV soron kívül létrehoz és elküld a kérelmezőnek. A személyes ügyintézés előre tervezhető lesz, ha honlapunkon előre foglal időpontot a jövedelemigazolással kapcsolatos ügyintézéshez http://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/ugyfelszolgalati_idopont_foglalasa

Elektronikus úton kizárólag az IGAZOL nyomtatványon nyújtható be adóhatósági igazolás kiadása iránti kérelem az ügyfélkapun keresztül. Az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallás, valamint összesítő jelentés, összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó e kötelezettség keletkezése időpontjától az adóhatósági igazolás kiadására irányuló kérelmének előterjesztését kizárólag elektronikus úton teljesíti.

A jövedelemigazoláshoz szükséges IGAZOL nyomtatvány letölthető a NAV honlapjáról http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/kerelmek/igazol.html

A személyes ügyintézésre alkalmas egyszerűsített kérelem a NAV ügyfélszolgálatain térítésmentesen elérhető.

A jövedelemigazolás kizárólag szja-bevallással lezárt adóévre adható ki. 2016. évről szóló jövedelemigazolást tehát csak akkor állít ki a NAV, ha az erről szóló bevallást feldolgozta.

Nyugtaadás vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken

A nyári időszakban sok kereskedő és vendéglős kitelepül alkalmi rendezvényekre, sőt van, aki kifejezetten csak ilyen keretek között működik, értékesít. A számla- vagy nyugtaadás ilyenkor is kötelező. Az online pénztárgép kötelező használata ezen alkalmi rendezvényeken, vásárokon a tevékenység statisztikai besorolásának függvénye. Ezzel kapcsolatban néhány fontos szabályra hívja fel a figyelmet a NAV.

A pénztárgép használatra kötelezettek körének 2017. évi kiterjesztése kapcsán változott a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: pénztárgépes rendelet) értelmezése a korábbiakhoz képest annyiban, hogy a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó, 1. számú mellékletében felsorolt TEÁOR számok alá tartozó tevékenységet végző, és ezáltal a nyugtaadást pénztárgéppel teljesíteni kötelezett adóalanyok nemcsak az üzletben, szolgáltató helyen történő értékesítéseik, szolgáltatásaik során kötelesek a pénztárgéppel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget.

Emiatt a TEÁOR besorolást, mint legfőbb meghatározó szempontot érintően a pénztárgép használati kötelezettség szempontjából a következőkre kell figyelemmel lenni az alkalmi rendezvényeken, vásárokon történő értékesítésnél.

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alkalmi (ünnepi) vásáron (az ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű – legfeljebb 20, indokolt esetben 30 napig tartó – vásáron) és a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló, 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § a) pontja szerinti alkalmi rendezvényen (olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást) folytatott kiskereskedelmi értékesítés a TEÁOR ’08 47.8 Piaci kiskereskedelem alágazatába tartozik, függetlenül attól, hogy ott milyen elárusító helyen értékesítik a termékeket. Ide tartozik a közterületi értékesítés is. Tekintettel arra, hogy ez a TEÁOR szám nem szerepel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó, a gépi nyugtaadásra kötelezett tevékenységeket meghatározó 1. számú mellékletében, e kereskedelmi tevékenység folytatása – ilyen helyen történő kiskereskedelmi értékesítés – esetén továbbra sem kötelező a pénztárgépes nyugtaadás. 

Az alkalmi rendezvényeken az elkészített ételek értékesítése mozgóárusításra, közvetlen fogyasztásra, elvitelre azonban nem a piaci kiskereskedelem alá sorolható, hanem a TEÁOR ’08 56.1. Éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatba tartozik. A vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken folytatott vendéglátó tevékenységet illetően a gépi nyugtaadás alól csak a mozgó vendéglátás esetében lehet mentesülni, mivel a pénztárgépes rendelet erre vonatkozó mellékletében említett TEÁOR ’08. 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási tevékenység köréből kiemeli kivételként a mozgó szolgáltatásnyújtást. 

A mozgó vendéglátás fontos feltétele a besorolás szempontjából, hogy a „vendéglátó egység” változtatja a helyét, tehát nem tartózkodik huzamos ideig egy helyben, nem biztosít ülőhelyet, nincs felszolgálás. Mozgó vendéglátásnak tekinthető a rendezvény területén folyamatos mozgásban lévő fagylaltos kocsi, hot-dogos kocsi, italokat árusító kocsi, mozgó perecárus. Az értékesítési helyük a vendégek igényeihez igazodva változik.

 

Nem tekinthető mozgó vendéglátásnak az alkalmi rendezvényekre, vásárokra, falunapokra kitelepülő vendéglátó egységek értékesítése, amennyiben azok a rendezvényen nem változtatják a helyüket, egy meghatározott (bérelt) helyen tartózkodnak, beleértve azt az esetet is, amikor egy mozgásra alkalmas járműben működtetett vendéglátóegység folyamatosan egy helyben tartózkodik. Ezek szolgáltatása nem mozgó vendéglátó szolgáltatás, ezért pénztárgép használatra kötelezettek ezeken a helyeken is. Továbbá, ha egy alkalmi rendezvényre, vásárra egy vendéglátó egység kitelepül, ott a szervező által rendelkezésre bocsátott helyen, például faházban rendezkedik be az ételkészítésre és kiszolgálásra, az szintén nem minősül mozgó vendéglátásnak, ezért pénztárgéppel köteles e kitelepülésen is nyugtaadási kötelezettségét teljesíteni. Azon adóalanyoknak, akik állandó üzletükben folytatott tevékenységük mellett települnek ki alkalmi rendezvényekre is, a pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatatását csak abban az esetben kell bejelenteniük, ha az üzemeltetési hely tartós megváltoztatására kerül sor. Nem áll fenn az üzemeltetési hely megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettség azon pénztárgép tekintetében, amelyet állandó jelleggel üzletben üzemeltetnek és azt alkalomszerűen kitelepülésre is kiviszik. Az alkalmi kitelepülés – annak átmeneti, ideiglenes jellege miatt – nem tekinthető állandó üzemeltetési helynek, ezért az oda történő átmozgatás miatt bejelentési kötelezettség nem merül fel.  Abban az esetben, ha a pénztárgépet üzemeltető adóalany online pénztárgépét kizárólag alkalmi rendezvényeken, vásárokon – kitelepüléseken – kívánja használni, az üzembe helyezéshez szükséges regisztrációs kód igénylése során azt kell jelölni, hogy állandó üzemeltetési hellyel rendelkezik, melynek címeként a székhelycíme tüntetendő fel.

EU-n kívüli, internetes vásárlás esetén vámkezelni kell bizonyos árukat!

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívja az interneten vásárlók figyelmét, hogy az Európai Unión (EU) kívülről – például Távol-Keletről, Amerikai Egyesült Államokból – postán érkező árukat kötelező vámkezeltetni.

A NAV közleménye szerint az interneten megrendelt, az EU-n kívülről érkező áruk 22 euróig (6688 forint) vámmentesek, a megrendelőnek csak a termék árát és az esetleges szállítási költséget kell megfizetnie. 22 euró felett azonban adófizetési kötelezettség keletkezik, amely lehet áfa, vámkezelési költség. Fontos arra is odafigyelni, hogy gyakran nem a kereskedő székhelyéről, hanem más országban lévő raktárából érkezik a küldemény.
Megjegyezték, hogy a postaforgalomban érkező küldemények kezelését megbízás alapján a Magyar Posta Zrt. végzi, ha a beérkezett áru egyértelműen meghatározható, ismert az áru valós értéke és a címzett beazonosítható. A NAV megvizsgálja és dönt annak elfogadásáról, illetve elutasításáról, a küldeményt a vámeljárás lezárása után szállítják ki a címzettnek.

Az adóhivatal az ellenőrzésekkor azt tapasztalta, hogy sok esetben a feladó a fuvarlevélen nem valós adatokat tüntet fel. A NAV azt javasolja, hogy ilyenkor a vásárlók vegyék fel a kapcsolatot az eladóval.

Hangsúlyozták azt is, hogy érdemes már az áru megrendelését követően, a csomag megérkezése előtt a kapott ragszámra hivatkozva a posta részére megküldeni a posta internetes oldaláról letölthető vámkezelési nyilatkozatot, a számlát, a PayPal igazolást, a rendelés visszaigazolását.
Az érkezett küldeménnyel vagy a vámkezeléssel kapcsolatban a posta központi ügyfélszolgálatánál és a posta vámügynökségénél lehet telefonon vagy e-mailben érdeklődni, az internetes vásárlással kapcsolatos részletes tájékoztató pedig az adóhivatal honlapján érhető el.