A civil szervezet éves költségvetési tervét a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el. A civil szervezet szolgáltatásai fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek. (350/2011. (XII.30.) kormányrendelet) A költségvetési tervet el kell fogadtatni a beszámoló elfogadására jogosult szervvel!

A kapott támogatásokról olyan elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetni, mely alapján támogatásonként megállapítható és ellenőrizhető a felhasználás [Civil tv. 20.§ (4)]

A kapott adományt és annak felhasználását, elkülönítetten kell kimutatni, amennyiben kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás (Szja, Tao, Áfa) került kiállításra vele kapcsolatban [Sz. Korm.rend. 9.§ (10)]

Fontos, 2017. január 1-től ÚJ számviteli kormányrendelet vonatkozik a civil szervezetekre.( 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól)

A 479/2016. kormányrendelet 14. § (1) szerint, oly módon kell a nyilvántartási rendszert kialakítani (részletezni) − függetlenül a könyvvezetés módjától −, hogy abból a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő jogszabályokban meghatározott adatokkal, a továbbutalási céllal kapott támogatásokkal, valamint az európai uniós forrásokból származó összegekkel kapcsolatos információk is rendelkezésre álljanak.

2017. november 1-től a helyi iparűzési adóbevallási kötelezettségen túl, az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallást is lehetősége van az állami adó- és vámhatóságon (továbbiakban: NAV) keresztül, elektronikusan teljesíteni.

A 2017. adóév vonatkozásában a 17HIPAEK jelű nyomtatványt használja. Az Általános Nyomtatvány-kitöltő Keretprogramra (ÁNYK) optimalizált HIPAEK bevallás kitöltő programját, valamint a kitöltést segítő aktív súgót a NAV honlapján érheti el:  http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto programok.

A helyes kitöltést a programban rövid, figyelmeztető üzenetek, valamint a kitöltési útmutató segíti.

A NAV az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallást – befogadó nyugta kiadása mellett – késedelem és tartalmi vizsgálat nélkül, elektronikusan továbbítja a megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóságnak és a folyamat során azt vizsgálja, hogy a bevallást benyújtó jogosult-e legalább az egyéb bevallások (társasági adóbevallás) benyújtására, intézésére.

A NAV-hoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.

forrás: nav.gov.hu

A pótbefizetés szabályait a Ptk.-ban a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó résznél találjuk meg, más társasági formánál nem. Tekintettel azonban a Ptk. diszpozitív jellegére, e pótbefizetési szabályokat más társasági formáknál is alkalmazni lehet, az erre vonatkozó társasági alapító okirat döntése esetén.

A Ptk. 3:183. §-a értelmében ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni.

A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően nem csak pénzzel, hanem a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással szemben támasztott követelményeknek megfelelő más vagyontárggyal is teljesíthető.

A pótbefizetés tehát nem pénzbeli szolgáltatás útján, például tárgyi eszközök, anyagok átadásával vagy tagi kölcsönnek, mint követelésnek az átadásával is lehetséges. A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni.

A saját tőke hiánya miatti pótbefizetésről leggyakrabban az adott üzleti év számviteli beszámolójának az elfogadásánál szoktak dönteni. Az elfogadott beszámolóból derülhet ki ugyanis, hogy a társaság saját tőkéje nem felel meg az előírtaknak, a saját tőke összevont értéke nem éri el a minimálisan még elfogadható szintet. Emiatt gondoskodni kell a saját tőke hiányának rendezéséről.

Amennyiben a társaság tulajdonosai vállalták a pótbefizetést, és ezáltal a társaság létesítő okirata tartalmazza a pótbefizetésre vonatkozó lehetőséget, illetve annak teljesítése feltételeit, úgy pótbefizetéssel lehet a leggyorsabban a saját tőke hiányát megszüntetni. A pótbefizetés teljesítésével az eszköznövekedés mellett megnövekszik a saját tőke összege, javul a saját tőkének a jegyzett tőkéhez viszonyított aránya, csökkenhet, sőt meg is szűnhet a saját tőke hiánya.

Fontos kiemelni, hogy a pótbefizetéssel a tulajdonosok csak ideiglenesen adják át a pénzeszközeiket, egyéb eszközeiket a társaság részére. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket ugyanis vissza kell fizetni, amennyiben az eredményes gazdálkodás következtében a saját tőke pótlása a pozitív eredmények által sikeresen megtörtént.

A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére kell visszafizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó pótbefizetést ellenben nem kell visszafizetni.

A pótbefizetés visszafizetése esetén a magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 7. § (1) bekezdés c) pontja értelmében nem szerez jövedelmet, ugyanis a magánszemély által korábban átadott vagyoni érték nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatása valósul meg.

Ugyanakkor sokszor okoz gondot, hogy a pótbefizetést teljesítő tulajdonos a pótbefizetés visszafizetésének az időpontjában már nem tulajdonos, mivel eladta az üzletrészét. Ebben az esetben a pótbefizetés összegét az új tulajdonosnak kell visszafizetni. A pótbefizetés visszafizetésénél, amennyiben azt magánszemély tulajdonosnak fizetik vissza, arra is figyelni kell, hogy ezzel az új tulajdonos jövedelemhez jut. Az új tulajdonosnak visszafizetett, más által befizetett pótbefizetés összege után tehát a magánszemély tulajdonosnak adót kell fizetnie.