Elektronikus számla a kizárólag e-mailben megküldött számla is, függetlenül attól, hogy a bizonylat adatai közvetlenül a számlázóprogramból kerülnek az elektronikus üzenetbe vagy papíralapú számla szkennelt változataként. Az Áfa tv. az elektronikus számla kibocsátásának feltételeként előírja a számlabefogadó beleegyezését – ami nem csak formális lehet, vagyis megvalósulhat például a kapott számlán szereplő ellenérték kifizetésével, hallgatólagos beleegyezéssel is. Az elektronikus számlát – számlakibocsátóként és számlabefogadóként is – elektronikus formában kell megőrizni. Az Áfa tv. két olyan eljárást nevesít, amelynél a törvény erejénél fogva elfogadott, hogy az elektronikus számla eleget tesz a számla eredetének hitelességére, adattartalma sértetlenségére vonatkozó követelményeknek. Ezek a következők:
• minősített elektronikus aláírással ellátott számla,
• EDI-elektronikus adatként létrehozott és továbbított számla.

A megszokottól eltérően ebben az évben már novemberben megszületett a döntés a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. Az összegeket és a részletszabályokat a 508/2023. (XI. 20.) számú rendeletben hirdette ki Magyarország Kormánya.  Első alkalommal a december hónapra járó munkabérek megállapításánál kell az új minimálbért, illetve a garantált bérminimumot figyelembe venni.

A kormányrendelet szerint ezek összegszerűen az alábbiak:

A minimálbér bruttó 266 800 forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 326 000 forintra emelkedett.

Ehhez kapcsolódóan változott többek között az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher, mivel ennek mértékét a minimálbér alapján határozzák meg. Változott továbbá a munkaviszonyban foglalkoztatottak járulékfizetési alsó határa, amelynek mértéke a minimálbér 30%-a, így december 1-jétől 80 040 forint után szükséges megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A megbízásos jogviszonyban a biztosítás elbírálása szempontjából szintén a december 1-jétől hatályos megemelkedett minimálbér alapján kell majd megállapítani, hogy a magánszemély biztosítottá válik-e. Amennyiben a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra lebontva annak harmincad részét, vagyis 2 668 forintot, akkor a megbízónak bejelentési, bevallási, levonási és befizetési kötelezettsége keletkezik.

Egyéb tekintetben – mint például a társadalombiztosítási ellátások, a rehabilitációs hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó kedvezmény, a személyi adókedvezmény vagy a távmunkavégzés költségtérítése szempontjából, amelyek a minimálbérhez kötöttek –, a változás alkalmazása legelőször csak 2024 januárjában esedékes.

2023. november 16-ától adómentesen lehet ajándékozni és reprezentációs célból felszolgálni bizonyos oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, felcímkézett palackokban árusított borászati termékeket. A mentesség alá vont borászati termékek körébe az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. szereplő, szőlőből készült termékek részében tartoznak.

451/2023. számú kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályaitól eltérően 2023. november 16-ától “mentes az adó alól a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (Btv.) 9. paragrafusának (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a Btv. 1. paragrafusának 3. pontja szerinti borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása”.

2023-tól megszűnnek a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) alszámlái, ezért módosulnak az adózásra vonatkozó szabályok is.

A munkáltató béren kívüli juttatásként adhat támogatást a munkavállaló részére a SZÉP- kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott

1. szálláshely-szolgáltatásra,
2. melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra,
3. a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra

az éves rekreációs keretösszegig.

A SZÉP kártya juttatásra vonatkozó rekreációs keretösszeg:

1. 450 ezer forint, ha a munkaviszonya egész évben fennáll;
2. a 450 ezer forintnak az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkaviszony az év egy részében áll fenn;
3. 450 ezer forint, ha a munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

A rekreációs keret összege az adóévben több munkáltatót együttvéve nem haladhatja meg a 450 ezer forintot.

A juttatásnak az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül

Ki lehet katás?

Változik a kata alanyiág alá tartozók köre.

2022. augusztus 31-ig:

• az egyéni vállalkozó
• az egyéni cég
• kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
• kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság
• ügyvédi iroda

2022. szeptember 1-től:

• főfoglalkozású egyéni vállalkozó

Nem lehet bevétel cégektől

A katás (a taxisok kivételével) nem szerezhet bevételt az adózás rendjét szabályozó törvény (Art). szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is). Csak magánszemélyeknek értékesíthet vagy szolgáltathat, cégeknek, jogi személyeknek nem. Ha mégis szerez bevételt cégektől vagy jogi személyektől (kiállít nekik számlát), akkor automatikusan elveszti a kata jogosultságát a bevétel megszerzését megelőző nappal.

A kata összege

2022. augusztus 31-ig:

• főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint,
• főállású kisadózó után havi 50 ezer forint,
• főállású kisadózó után magasabb ellátási alap fejében havi 75 ezer forint.

2022. szeptember 1-től:

• havi 50 ezer forint mindenkinek.

Kata bevételi határ

2022. augusztus 31-ig:

• A katásnak évi 12 millió forintos nettó árbevételig a tételes adón kívül nincs más fizetnivalója. Évi 12 milliós árbevétel fölött azonban a különbözet után 40 százalékos adót kell fizetnie. Ha valaki nem teljes évet katázik, akkor a 12 millió forintot időarányosan, havi egymillió forintjával kell figyelembe venni.
• Az új kata törvény átmeneti szabályai szerint annak a katásnak, aki augusztus 31-én még bent van a katában, 2022 első nyolc hónapjára havi 1,5 millió forint a kedvezményesen adózó bevételi határ. Tehát ha végig katázott januártól augusztus végéig, akkor ebben az időszakban összesen 12 millió forint bevételig nem kell plusz adót fizetni. (Ha nem végigi volt katás, akkor a katás hónapok és 1,5 millió forint szorzata a bevételi határ.)
• Ugyanazon adóalanytól érkező évi 3 millió forintnál magasabb bevétel esetén a 3 millió forint feletti részre 40 százalék plusz adót kell fizetnie annak, akitől a bevétel származik.
• A katás évi (!) 12 millió forintos nettó árbevételig bejelentkezhet alanyi adómentességre. Ebben az esetben nem kell áfásan számláznia és áfabevallást tennie.

2022. szeptember 1-től:

• A katásnak évi 18 millió forintos nettó árbevételig a tételes adón kívül nincs más fizetni valója. Évi 18 milliós árbevétel fölött azonban a különbözet után 40 százalékos adót kell fizetnie. Ha valaki nem teljes évet katázik, akkor a 18 millió forintot időarányosan, havi 1,5 millió forintjával kell figyelembe venni. (Az ügyfelenkénti 3 millió forintos határt eltörölték.)
• A katás évi (!) 12 millió forintos nettó árbevételig bejelentkezhet alanyi adómentességre. Ebben az esetben nem kell áfásan számláznia és áfabevallást tennie.

Kata befizetése és bevallása

2022. augusztus 31-ig:

A kata tételes adóját minden tárgyhónap utáni hónap 12. napjáig kell befizetni. A 40 százalékos extra adót a tárgyévet követő kata-bevallással együtt február 25-ig kell befizetni. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást és a befizetést a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni. Ha 2022. szeptember 1-ével megszűnik a katás státusza a vállalkozásnak, az augusztusra vonatkozó katát még meg kell fizetni!

2022. szeptember 1-től:

A kata tételes adóját minden tárgyhónap utáni hónap 12. napjáig kell befizetni. A 40 százalékos extra adót a tárgyévet követő kata-bevallással együtt február 25-ig kell befizetni. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást és a befizetést a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.

Katával bevallottnak és kifizetettnek minősülő adók és közterhek

2022. augusztus 31-ig:

• vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó
• társasági adó
• személyi jövedelemadó és járulékok
• szociális hozzájárulási adó

2022. szeptember 1-től:

• vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó
• saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék
• szociális hozzájárulási adó

A katást megillető ellátások és a katás jövedelme

2022. augusztus 31-ig:

A katás biztosítottnak minősül, ez alapján jogosult az állami ellátásokra. Az ellátások számításának alapja havonta 108 ezer forint. Magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 179 ezer forint.

Jövedelemigazolási szempontból a katás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka minősül jövedelemnek, aminek például a katás hitelfevételénél van jelentősége, mert a bank ez alapján ad kölcsönt. Több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata.

2022. szeptember 1-től:

A katás biztosítottnak minősül, ez alapján jogosult az állami ellátásokra. Az ellátások számításának alapja havonta 108 ezer forint. Jövedelemigazolási szempontból a katás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka minősül jövedelemnek. Ennek például a katás hitelfevételénél van jelentősége, mert a bank ez alapján ad kölcsönt, amiről itt írtunk részletesebben.

Bevételek nyilvántartási kötelezettsége

2022. augusztus 31-ig és 2022. szeptember 1-től:

A katás kisadózónak csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie. Ebben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilván kell tartania minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.

A bevételi nyilvántartás vezetési kötelezettséget azonban a törvény szerint teljesítettnek kell tekinteni, ha a katás kisadózó az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljeskörűen megőrzi és ezen dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelt érdemlően megállapítható. A nyilvántartást az adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni.

Utóbbi lehetőséggel nincs szükség külön nyilvántartásra, és mivel sokan már e-számlát állítanak ki, az ehhez használt rendszer (esetleg éppen a NAV-é) tartalmazza ezeket.

Bejelentkezés a katára

2022. augusztus 31-ig:

A kata szerinti adózás választását be kell jelenteni a NAV-nak. Ezt akkor is megtehetjük, ha a bejelentést megelőzően az adóévre az szja szerinti átalányadózást választott.  A bejelentését követő hónap első napjától adózunk kata szerint.

2022. szeptember 1-től:

Ahhoz, hogy valaki szeptember 1-től is katás maradhasson vagy azzá váljon, az ehhez szükséges NAV-os nyilatkozattal 2022. augusztus 1-jétől teheti meg. A 2022. szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján a katás adóalanyiság 2022. szeptember 1-jétől jön létre.

Ezt követően a főszabály érvényesül, miszerint a bejelentését követő hónap első napjától adózunk kata szerint. Ezt akkor is megtehetjük, ha a bejelentést megelőzően az adóévre az szja szerinti átalányadózást választott.

Mi lesz azzal, aki nem lehet katás szeptember 1-től?

Ha valakinek megszűnik a katázási lehetősége 2022. szeptember 1-től, mert nem főállású egyéni vállalkozó, vagy az, de nem tudja vállalni, hogy csak magánszemélytől szerez bevételt, a következőket teheti:

1. Ha cégként működik, akkor automatikusan a társasági adó hatálya alá kerül szeptember 1-től annak összes könyvelési és adózási következményeivel.
2. Cégként bejelentkezhet a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá, és ezután így adózhat. Ha ez számára megfelelő, akkor ezt érdemes még augusztusban megtenni, hogy ne kerüljön át automatikusan a társasági adóba. Ettől függetlenül ezt később is megteheti. A kivát is az a törvény szabályozza, ami szeptember 1-ig a katát.
3. Ha egyéni vállalkozó, akkor a 2022. adóévre 2022. október 31-éig jelentheti be, hogy áttér az szja szerinti átalányadózásra. Ennek hiányában a normál szabályok szerint fog adózni egyéni vállalkozóként.
4. Ha eddig valaki cégként katázott, akkor szeptembertől az is egy lehetőség a katázás folytatására, hogy főállású egyéni vállalkozóvá válik. (Természetesen csak akkor, ha garantálni tudja, hogy kizárólag magánszemélyeknek dolgozik.). Ebben az esetben ott marad viszont a cége, annak összes költségével, adminisztrációs terhével. Ha ezt már nem akarja fenntartani, akkor egyszerűsített végelszámolással meg is szabadulhat tőle.

Az uniós és hazai forrású támogatási pályázatoknál egyaránt jellemző az előleg alapú finanszírozás, valamint az utólagos, akár több év elteltét követő elszámolás. A számviteli törvény előírásai alapján nem egységesek a szerződésben szereplő támogatási összeg egyéb bevételkénti kimutatásának szabályai a költségek (ráfordítások) ellentételezésre kapott támogatások, valamint a fejlesztési célú támogatások esetében.

Amennyiben az üzleti évben felmerült költségekhez és ráfordításokhoz, valamint fejlesztéshez kapcsolódó támogatási bevételekkel való elszámolás és a pénzügyi rendezés még az adott évben megtörténik, úgy a támogatás összegének egyéb bevételként történő elszámolására a pénzügyi rendezés időpontjában van lehetőség, mind a költségek (ráfordítások) ellentételezésre kapott támogatások, mind pedig a fejlesztési célú támogatások esetében.

Ha az előző esettől eltérően a támogató szervvel való elszámolás mérlegkészítésig megtörténik, azonban a támogatási összeg csak egy mérlegkészítés utáni időpontban kerül pénzügyileg rendezésre, akkor a hatályos előírások alapján különbséget kell tennünk az egyes támogatás típusokhoz kapcsolódó bevétel elszámolási lehetőségek között:

• Költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatás esetében a kedvezményezettnek a támogató szervvel szemben fordulónapra vonatkozóan követelése keletkezik. Így a bevétel elszámolására az egyéb követelésekkel szemben van lehetőség.
• Fejlesztési célú támogatás esetében nincs lehetőség a bevétel elszámolására, hiszen a korábban hivatkozott törvényi szabályozás értelmében a pénzügyi rendezésnek is meg kellett volna történnie mérlegfordulónapig. Az ehhez kapcsolódó támogatási összeg bevételként történő elszámolására ezért már csak a következő üzleti évben lesz lehetőség attól függetlenül, hogy adott esetben a támogatott eszköz már az üzleti évben üzembehelyezésre került, és ehhez kapcsolódóan költség (ráfordítás) is felmerült.

A fentiekből látható, hogy a fejlesztési célú támogatások esetében az összemérés elvének érvényesülése a gyakorlatban még nem minden esetben biztosított.

Külön esetként kezelendő, ha a támogatás bevételkénti elszámolása nem a támogatószervvel való elszámolás, illetve pénzügyi rendezés alapján történik.

A korábban hatályos előírások alapján ebben az esetben is eltérően kellett kezelni a különböző célra kapott támogatásokat, hiszen a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások esetében a vállalkozásoknak 2019. január 1-jétől lehetőségük van „előre hozni” az egyéb bevételt aktív időbeli elhatárolásként, amennyiben bizonyítani tudják, hogy teljesítik a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást megkapják, tehát a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatási bevételek elszámolásának már nem feltétele a pénzügyi rendezés vagy a támogató szervvel történő elszámolás. Így teljesül az összemérés elve, mert az adott üzleti év eredményében az elszámolt költség, ráfordítás hatását semlegesíti az elhatárolt egyéb bevétel, eredménycsökkentő tételként pedig csak az önrész összege jelenik meg az eredménykimutatásban.

Az előleg folyósítása és az utólagos jóváhagyás azonban nem csak a költségek, ráfordítások ellentételezésére járó pályázati szerződéseknél terjedt el, hanem a fejlesztési célú tételeknél is. Amíg nem történik meg a támogatásból beszerzett eszközök üzembe helyezése, addig nem jelenik meg az eredményhatás probléma sem, azonban aktiválás után az elszámolt értékcsökkenés összegét, még részben sem ellentételezi a pályázati szerződés összege egyéb bevételként, amennyiben még nem történt meg a végleges jóváhagyás.

Ezt a problémát oldja fel azon változás, mely szerint a fejlesztésre kapott támogatásokkal kapcsolatban újabb lehetőséggel bővültek az aktív időbeli elhatárolások. Az Sztv. 33. § (7) bekezdése alapján „Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni – a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja, valamint a rendeltetésszerűen használatba vett immateriális javakhoz, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó 77. § (4) bekezdés b) pontja szerinti – jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (2) bekezdés d) pontja, (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.”

Ez azt jelenti, hogy a költségek, ráfordítások ellentételezésre kapott támogatások elszámolásához hasonlóan a fejlesztési célú támogatások esetében is lehetőség van a dokumentáltan várhatóan a támogatási feltételek szerint megvalósuló fejlesztések esetében a támogatási bevétel időbeli elhatárolására. A várható támogatási összeget – az összemérés elvének érvényesülése érdekében – akkor indokolt elszámolni, ha a tárgyi eszköz aktiválása a tárgyévben megtörtént, így a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása megkezdődött, de mérlegfordulónapig a hozzá kapcsolódó támogatás nem folyt be. Az előírásból következik persze az is, hogy az új szabályt nem kötelező alkalmazni, hanem az csak lehetőség.

Számviteli törvény változások 2020.

Bevétel elszámolásának változása

2020. január 1-jétől új szabályok léptek hatályba az árbevételek számviteli elszámolásával kapcsolatosan, ezek azonban csak az értékesítés nettó árbevételének egy jól meghatározott csoportjára alkalmazandóak. Az új előírások jelentős részben a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján kerültek meghatározásra. A több üzleti évet érintő, és egymással szoros kapcsolatban álló szerződések esetében (projektszerződések) az aktív és passzív időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az egyes üzleti években az árbevétel elszámolását, és a kapcsolódó költségek és ráfordítások elszámolását a ténylegesen teljesített ügyletek esetében, függetlenül a számlázástól. Az új bevételi elszámolási szabályokat először a 2020-as évről beadott beszámolóban lesz kötelező alkalmazni azzal, hogy a 2020 január 1-jét megelőzően kötött szerződésekre nem kötelező a használata, de számviteli politikai döntéssel el lehet ettől térni.

Céltartalékot érintő változások

Kibővült a várható kötelezettségekre képzett céltartalékok köre, 2020-tól a vállalkozásoknak a megkötött hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is kell céltartalékot képezni kötelező jelleggel, 2019. üzleti évről szóló beszámoló vonatkozásában pedig már választható e lehetőség. Hátrányosak azok a szerződések, amelyek nagy valószínűséggel veszteséget fognak okozni, vagy hátrányos jogkövetkezmények nélkül nem mondható fel. A szerződések esetében azt kell megbecsülni, hogy várhatóan mekkora veszteség keletkezik.

Saját tőkét érintő változások

Korlátolt felelősségű társaságnak, részvénytársaságnak, egyéb társaságnak (ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett) a jegyzett tőke változását a változás időpontjával kell könyvelnie, ha ez eltér a cégbírósági bejegyzés időpontjától. Azaz a tőkeemelés időpontjának változását a cég a jövőben megadhatja, így változása nem a cégbírósági bejegyzéssel válik hatályossá. Ugyanakkor tőkeleszállításkor (különösen a kötelező tőkeleszállításkor) a cég a működésére vonatkozó kötelező előírások betartása érdekében dönt a cégbírósági tőkeleszállításról, ilyen esetekben nem lehet megadni a változás időpontját (hatályát), a változás időpontja továbbra is a tőkeleszállítás cégbíróság általi bejegyzésének napja lesz.

Pótbefizetésről történő lemondás

A tulajdonosoknak lehetőségük van a korábban fizetett pótbefizetés visszafizetéséről lemondani, ha az már nem szükséges a veszteség pótlásához, akkor a lemondás időpontjával azt lekötött tartalékból eredménytartalékba kell átvezetni.

Ezt a rendelkezést először a 2020. üzleti évről készített beszámolóban kell alkalmazni, de már alkalmazható a 2019. üzleti évről szóló beszámolóra is.

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének „különbözetek” oszlopa tartalmazza a jogelőd gazdasági társaságnál a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegéből az eredménytartalékba átvezetett összeget, ha a pótbefizetésből származó követeléséről az átalakulás során a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemond.

Egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság

A jövőben az egyéni vállalkozók a tevékenységük folytatása érdekében egyéni céget vagy korlátolt felelősségű társaságot alapíthatnak, ami a számviteli törvény hatálya alá fog tartozni. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítás időpontjával a bevételi nyilvántartásból a számviteli törvény hatálya alá visszakerülő vállalkozásokra vonatkozó nyitómérleg összeállítási szabályainak megfelelő nyitó mérleget kell készítenie azzal, aminek valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

Átalakulásokat érintő változások

Az átalakulási törvény (2013. évi CLXXVI. törvényt) módosított 4. § (6) bekezdése szerint a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket csak akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett (de ez egyesülésnél azt is jelenti, hogy ha az érintett jogi személyek legalább egyike könyvvizsgálatra kötelezett, akkor már valamennyi vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni). De a végleges vagyonmérleget és az azt alátámasztó végleges vagyonleltárt minden esetben könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

Az átalakuló jogi személy meghatározhatja az átalakulás (ideértve az egyesülést és a szétválást is) időpontját, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak (amely azonban nem lehet korábbi, mint a jogelőd cég törlésének napja). Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját mégsem határozza meg, akkor az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja. Az átalakulási törvény szerint a jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének a hatálya nem eshet azonos napra.

Átalakulás miatti részesedés elszámolása

A 2020. november 27-től hatályos rendelkezés alapján az átalakulás napját követő nappal kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, az átalakulás esetén a tulajdonosnál a jogelődben megszűnt részesedés kivezetését, illetve a jogutódban megszerzett új részesedés felvételét.

Egyösszegű értékcsökkenési leírás

A vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök egy összegben elszámolható értékcsökkenés összege a jelenlegi 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedett, ennek alkalmazásához azonban számviteli politikát is módosítani kell.

Tőketartalék

A módosítás célja a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti harmónia megteremtése. A hatályos szabályozás értelmében a társaságok a változásbejegyzési kérelemben valamennyi cégadat esetében meghatározhatják a változás időpontját. Ezen előírás alól a tőke leszállítás kivételt jelent. A számviteli törvény jegyzett tőkére vonatkozó előírásai igazodtak a cégtörvény előírásaihoz, azonban a tőketartalék esetében ezt a rendelkezést korábban nem kezelték. A mostani törvénymódosítás alapján immáron a tőketartalék változása is könyvelhető a változás időpontjával. A tőketartalék növekedése azonban csak akkor könyvelhető a cégbírósági bejegyzés vagy a változás időpontjával, ha a kapcsolódó eszköz (pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás) átvétele megtörtént.

Osztalék miatti kötelezettség elengedése

A jóváhagyott osztalékot a jóváhagyás időpontjában, az osztalékról szóló döntés időpontjával, eredménytartalék csökkentő tételként kell elszámolni. A társaság tulajdonosa azonban dönthet úgy, hogy az osztalék miatti követelését a kifizetése előtt elengedi. A számviteli törvény korábban nem rendelkezett arról, hogyan kezelendő ez a helyzet. A törvénymódosítás alapján az osztalék miatt elengedett kötelezettséget az eredménytartalék növekedéseként kell könyvelni, amelyet az elengedés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni. A módosítás 2020. november 27-től hatályos.

Létszámmal kapcsolatos kifejezések egységesítése 

A jelenleg hatályos számviteli törvény a különböző – beszámolókészítésre, könyvvizsgálatra vonatkozó – határértékek számításánál különböző létszám fogalmakat használ. Az átlagos statisztikai létszám, illetve az átlagos állományi létszám kifejezések helyett a továbbiakban az átlagos létszám kifejezést használja a törvény.

Számviteli törvényváltozások 2021

A gazdasági események nettó módon történő elszámolásának bővítése

A 2020. évi törvénymódosítás bővíti azon gazdasági események körét, amelyek elszámolására a jövőben nettó módon kerülhet sor.

Ezen gazdasági események során felmerülő ráfordítás tételeket, illetve a kapcsolódó bevétel tételeket nem kell külön-külön könyvelni és bemutatni az eredménykimutatásban, hanem ezek összevont nyereségét vagy veszteségét kell szerepeltetni az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között. Ezen változások alkalmazhatók a 2020-ban induló üzleti évről készített beszámolóra.

Az egyéb bevételek között kell kimutatni:

- az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben az elismert érték meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés átruházásakor.

- az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ide értve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva) az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékesítéskor, az átadáskor.

Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:

- az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja az elismert értéket, a követelés átruházásakor.

- az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ide értve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva) az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt, az értékesítéskor, az átadáskor.

Az átalakulással összefüggésben lekötött tartalék képzési kötelezettség előírása

A  törvényi változás értelmében, lekötött tartalékban kell fedezetet képezni az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre, ha az adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli és arra más módon nem képeztek fedezetet.

Az éves beszámoló közzétételi kötelezettség határideje a tőzsdei cégek esetében

A számviteli törvény előírásai szerint az éves beszámoló közzétételi kötelezettséget a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig kell teljesíteni, míg az összevont (konszolidált) éves beszámolót a mérlegfordulónapot követő hatodik hónap utolsó napjáig kell közzétenni.

A magyar számviteli törvény kiegészítésre került, miszerint az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, köteles a pénzügyi beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni.

Számviteli törvény változások 2022.

Fejlesztési támogatások elszámolása – Számviteli törvény változásai 2022

2022. január 1-jétőlaktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatniaz egyéb bevétellel szemben, a rendeltetésszerűen használatba vett immateriális javakhoz és tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló, fejlesztési célra adott, beruházási támogatások várható, még el nem számolt összegét.

A jogalkotó célja a törvény változással elsősorban az volt, hogy megszüntesse a Társaságok üzletszerű működése mellett, a támogatott beruházásokhoz kapcsolódó utólagos finanszírozás miatt felmerült, számviteli alapelvek egyikének, az összemérés elvének sérülését.

Változások a Társasági jogban -Pótbefizetés

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [(új) Ptk.] módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény jelentős újítása, hogy a pótbefizetés szabályrendszerét 2022. január 1-től átülteti a gazdasági társaságok közös szabályai közé, így kikerül a kft-re vonatkozó különös szabályok közül. Fenti módosítás értelmében a Ptk. a pótbefizetés elrendelésének lehetőségét, kivéve a részvénytársaságokat, kiterjeszti az összes gazdasági társaságra, segítve ezzel a társaság működésének stabilitását, fizetőképességének hatékony és gyors helyreállítását.

További fontos eleme a törvénymódosításnak, hogy a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket nem köteles a társaság visszafizetni tagoknak, azonban erről a társaság legfőbb szerve kell, hogy döntsön. [Ptk. 3:99/A.§]

A jelenleg hatályos szabályok alapján a ki nem fizetett összeget a lekötött tartalékból át kell vezetni az eredménytartalékba.

Változások a Társasági jogban – A pénzbeli vagyoni hozzájárulásokról

Egyszerűsödik az ún. feltöltési szabály 2022. január 1-től, a hatályos rendelkezés szerint:

„Ha a társasági szerződés rendelkezése alapján a nyilvántartásba vételig a teljes pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem kell befizetni, a tag a pénzbeli vagyoni hozzájárulását egészben vagy részben az osztalékfizetés szabályai szerint felosztható nyereségből fizetheti meg. Ebben az esetben a társaság mindaddig nem fizetheti ki a tagnak az őt megillető osztalékot, hanem azt a tag még meg nem fizetett törzsbetétére kell elszámolnia, amíg a be nem fizetett és a tag törzsbetétére elszámolt nyereség a tag által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a tag által vállalt teljes pénzbeli hozzájárulás mértékét”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társaság jogosult osztalékról határozni, de csak annak a tagnak teljesít tényleges kifizetést, aki már befizette a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes összegét, azoknak pedig akik ezt még nem teljesítették, a nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulására számolják el a számukra ki nem adható osztalékot. [Ptk. 3:162. § (1) bek.]

Összefoglalva, amennyiben egy társaság már a működése első éveiben nyereséges működésre számít és osztalékot tervez kivonni, akkor az osztalék összege is felhasználható lesz az alapítói tőke biztosításához szükséges pénzbeli hozzájárulás teljesítése érdekében.

Előleg és végteljesítés számlázásának lehetséges variációi

Az üzleti életben gyakran találkozunk azzal a megoldással, hogy a hazai vállalkozások az egymás közötti értékesítéseik során az ügylet teljes értékét a teljesítést megelőzően elkérik a vevőktől. Visszatérő kérdésként jelentkezik, hogy az előlegszámla mellett kell-e végszámlát is kiállítania az értékesítőnek, mivel a végszámla már pótlólagos (áfa)fizetési kötelezettséget nem eredményez.
Fő szabály szerint az adóalanyok közötti ügyletek esetén, ha a felek előleg fizetésében is megállapodtak, akkor a megfizetett előleghez illetve az értesítés teljesítéséhez kapcsolódóan is számlát kell kiállítani a kötelezettnek.

Ha a vevő az ügylet teljes ellenértékét kiegyenlíti a teljesítést megelőzően, akkor kétféle számla kiállítási módszert alkalmazhat az eladó:
1. A klasszikus módszer szerint az értékesítéshez kapcsolódóan két számla kerül kiállításra. A 100 százalék előleg kifizetése esetén előleg számla kerül kiállításra, melyben az előleg átvételének, jóváírásának időpontja, mint ”teljesítési időpont” kerül megjelölésre a számlán. Ezt követően a teljesítéskor – az ügylet teljesítési időpontját megjelölve – ki kell állítani egy ún. nullás végszámlát is, amelyen rendszerint feltüntetésre kerül az ügylet teljes ellenértéke és kivezetésre kerül az előleg összege.
2. Ugyanakkor lehetséges olyan számlázási módszer is, amely során az előleg és a végszámla dokumentálását egy számlában lehet teljesíteni. E számla kiállítása az előleg megfizetéséhez kapcsolódik.A kibocsátott számlán szerepeltetni kell többek között az előlegként átvett 100 százalék összeget, megjelölve az előleg átvételének, jóváírásának napját, majd pedig ezen a számlán az ügylet majdani teljesítési időpontját is szerepeltetni kell, jelezve, hogy ekkor már további ellenérték rendezésére nem kerül sor.
E megoldás csak abban az esetben lehetséges, ha a számla kiállításának időpontjában már ismert az ügylet teljesítési időpontja, mivel azt fel kell tüntetni a kiállított számlán.

A számla kibocsátója két lehetséges változat közül szabadon választhat. Ugyanakkor a második módszer jelentősen csökkentheti az értékesítők adminisztrációs terheit.

96. § Az adóteljesítmény értékét az adóteljesítmény-elemek egy évre vetített – a tevékenység kezdetének figyelembevételével időarányosan megállapított – számtani átlagának összegeként kell kiszámítani. Az adóteljesítmény elemek számítása során kizárólag az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott bevallások adatai, illetve az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok vehetők figyelembe.

97. § Adóteljesítmény-elemek:
98. a) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra benyújtott általános forgalmi adó bevallásokban szereplő értékesítést terhelő adó (a fizetendő adó csökkentve a közösségen belülről történő termékbeszerzés és a termékimport címén fizetendő adóval) és a beszerzés után levonható adó értéke közül a bevallásokban szereplő nagyobb értékek;

1. b) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan a társasági adóbevallásban az adókedvezménnyel nem csökkentett társasági adó (számított adó) azzal, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetén az adóévet megelőző év augusztus 31-éig benyújtott bevallás adatait is figyelembe kell venni;

1. c) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra vonatkozó

1. ca) járulékfizetési kötelezettség, kivéve a költségvetési szerveket,
2. cb) jövedéki adó, környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó, regisztrációs adó és energiaadó fizetési kötelezettség;

1. cc) a költségvetési szervek kivételével a munkáltatók, kifizetők személyi jövedelemadó[1]bevallásában megállapított fizetési kötelezettsége,d) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan

1. da) a természetes személyek jövedelemadó bevallásában a számított adó, az elkülönülten adózó jövedelmek adója és a vállalkozói adókedvezmény,

1. db) minden egyéb bevallásban megállapított adókötelezettség (kivéve a munkaadói, a munkavállalói járulék és az egészségügyi hozzájárulás a költségvetési szerveknél), és

1. dc) az igényelt költségvetési támogatás – ide nem értve az adó-visszaigénylést és adó[1]visszatérítést – abszolút értéken számolva.
2. § Az adóteljesítmény számítása az adóévet megelőző év október 15-én nyilvántartott adatok alapján történik.

99. § (1) E fejezet alkalmazásában adózónak minősül az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany (a továbbiakban: áfa csoport), valamint a Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalany (a továbbiakban: tao csoport) is.

(2) Az áfa csoport adóteljesítményének számításakor kizárólag az áfa csoport bevallásában szereplő, a 97. § a) pontja szerinti adatokat kell figyelembe venni. Ha az adózó az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakban (vizsgált időszak) áfa csoport tagja volt, az adózó adóteljesítményének számításakor az áfa csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni. A vizsgált időszak azon része tekintetében, amelyben az adózó nem volt az áfa csoport tagja, az adóteljesítményének számításakor az általa benyújtott áfa bevallásban szereplő, a 97. § a) pontja szerinti adatokat kell figyelembe venni, és az áfa csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A tao csoport adóteljesítményének számításakor kizárólag a tao csoport bevallásában szereplő, a 97. § b) pontja szerinti adatokat kell figyelembe venni. Ha az adózó az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakban (vizsgált időszak) tao csoport tagja volt, az adózó adóteljesítményének számításakor a tao csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni. A vizsgált időszak azon része tekintetében, amelyben az adózó nem volt a tao csoport tagja, az adóteljesítményének számításakor az általa benyújtott tao bevallásban szereplő, a 97. § b) pontja szerinti adatokat kell figyelembe venni, és a tao csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni

Ki választhatja a KATÁT?

A KATÁT választhatja:

• az egyéni vállalkozó;
• az egyéni cég
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság
• az ügyvédi iroda.

Hogyan választható a KATA?

A bejelentés módja

• A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartást

vezető NAV-hoz jelentheti be a tevékenysége megkezdésekor a KATA választását a Webes

Ügysegéden keresztül.

• A már működő, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozó a

’T101E bejelentő lapon jelezheti választását.

• A tevékenységét év közben kezdő kkt., bt., egyéni cég a cégbírósági nyilvántartásba vételi

kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik, és az adatok az úgynevezett egyablakos rendszeren keresztül érkeznek meg a NAV-hoz.

• A már működő kkt., bt., egyéni cég a ’T201T jelű adatlap benyújtásával jelentkezhet be.

2021. január 1-jétől egy magánszemély csak egyetlen jogviszonyban jelenthető be

kisadózóként. Ha egy magánszemély a nyilvántartásában kisadózóként már szerepel, és egy kisadózó  vállalkozás szintén kisadózóként szeretné bejelenteni, a bejelentést a NAV visszautasítja.

A bejelentésben nyilatkozni lehet arról is, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után

magasabb összegű tételes adó megfizetését választja.

A főállású és a nem főállású kisadózó közötti különbségtétel azért lényeges, mivel a fizetendő

tételes adó nagysága függ a bejelentett kisadózók számától és attól, hogy a kisadózó főállású-e vagy sem.

A főállásúként bejelentett kisadózó biztosítottnak minősül.

Nem főállású kisadózó az a kisadózó, aki a tárgyhó minden napján:

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (az egyidejűleg

fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)

• a Tbj.16 szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós

rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

• a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban

biztosítottnak minősül

A KATÁ-val összefüggő adókötelezettségek

A KATA rendszerében három típusú adó különböztethető meg:

• tételes adó,
• a kisadózó vállalkozást az éves bevételének összegétől függően terhelő 40 százalékos mértékű adó,
• a kifizetőtől származó bevétel után fizetendő új típusú 40 százalékos mértékű adó

A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő

kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie.

A tételes adóval teljesített közterhek

A Katás vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany

gazdasági tevékenységével, az általa bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggésben:

• a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó;
• társasági adó;
• a személyi jövedelemadó és a járulékok
• szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás

megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

A kisadózó vállalkozást az éves bevételének összegétől függően terhelő 40 százalékos

mértékű adó

Ha a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni,

akkor a vállalkozás naptári évi bevételének a 12 millió forintot meghaladó része után

40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.

A kifizetőtől származó bevétel után fizetendő új típusú, 40 százalékos mértékű adó

2021. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások üzleti partnereinek, illetve a Katás vállalkozásoknak 40 százalékos mértékű adót kell fizetniük, attól függően, hogy az adott üzleti partner belföldön vagy külföldön letelepedett, továbbá figyelembe véve azt, hogy a kifizető a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban áll-e vagy sem.

Az új típusú 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség az alábbi esetben merülhet fel:

1. A kisadózó vállalkozás Art. szerinti kifizetőnek minősülő üzleti partnerét terhelő 40 százalékos mértékű adó
2. a) A KATÁS vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőt terhelő 40 százalékos mértékű adó. Ha a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak bevételt, akkor e juttatás teljes összege után 40 százalékos mértékű adót kell megállapítania és fizetnie a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig.
3. b) A Katás vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló kifizetőt terhelő

40 százalékos mértékű adó. Ha az Art. szerinti kifizető – mely nem kapcsolt vállalkozása a kisadózó vállalkozásnak – juttat ugyan annak a kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt, akkor a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.

A kisadózó vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége

A kisadózó vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell kifizetőjüket KATA alanyiságukról. Ezt a

szerződéskötéskor írásban kell megtenniük. Ha a KATA alanyiság megszűnik, illetve újra keletkezik, annak időpontjáról ugyancsak tájékoztatniuk kell a velük szerződésben álló kifizetőt, még a változást megelőzően.

Ez a tájékoztatási kötelezettség a Katás vállalkozást kizárólag akkor terheli, ha üzleti partnere

kifizető, és ez az írásbeli tájékoztatás nem váltható ki azzal, hogy a kisadózó egyéni vállalkozó az általa kibocsátott bizonylaton, számlán feltünteti a „Kisadózó” jelzést.

Ez az írásbeli tájékoztatás ugyanis azért szükséges, hogy a kifizető naprakész információval

rendelkezzen arról, hogy üzleti partnere a KATA alanya-e, hiszen, ha az, akkor a kifizetőnek az általa teljesített kifizetés után 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettsége keletkezhet.

A kisadózó számláját befogadó adózó adatszolgáltatási kötelezettsége

A kisadózó számláját befogadó, Art. szerinti adózónak – az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a KATA alanyát kivéve – a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatnia a NAV-nak a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, a kisadózó vállalkozásnak a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot.

Az adatszolgáltatási kötelezettséget a ’K102 számú nyomtatványon kell teljesíteni (például a 2021. évről a 21K102 számú nyomtatványon 2022. március 31-éig).

A kifizető tájékoztatási kötelezettsége

A 40 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett Art. szerinti kifizetőnek a tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatnia kell a kisadózó vállalkozást a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.

Bizonylatolási kötelezettség

A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására. A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig köteles megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

A kiállított számlán a kisadózó vállalkozásnak kötelező feltüntetnie azt, hogy „Kisadózó”. A

megrendelő kérésére a „Kisadózó” szövegrész idegen nyelven is feltüntethető a számlán.

Munkaviszonytól való elhatárolás

Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet a tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.

A NAV ellenőrzési eljárásban – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és a

kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.

A vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több

megvalósul:

• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
• a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte;
• a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára;
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;

• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
• a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni

vállalkozó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36

órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más

vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül (ide kell érteni a más kisadózó

vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is), feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel a kisadózó a naptári évben nem állt a fent említett jogviszonyok egyikében sem. A megrendelőt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket egy személynek kell tekinteni