A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elindította a saját fejlesztésű Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazást (ONYA). Ennek segítségével egyes nyomtatványokat webes felületen lehet kitölteni és benyújtani és ugyancsak ezen a felületen lehet teljesíteni egyes adat- és változás-bejelentési kötelezettségeket. A kitölthető nyomtatványok, illetve bejelenthető adatok köre folyamatosan bővül. Jelenleg az alábbi szolgáltatások érhetők el a webes felületen:

A természetes személy adóazonosító jellel, adóigazolvánnyal, vámazonosító számmal és levelezési címmel kapcsolatos bejelentése, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos bejelentések teljesítése.
A BEV_J01-es és BEV_J02-es nyomtatványon teljesíthető jövedéki adóbevallások és adó-visszaigénylések kitöltése és benyújtása, valamint a Jöt. 80. § (1) bekezdés szerinti adóalanyok esetében az adóbevallás tervezet megtekintése, elfogadása vagy módosítása és benyújtása.
Az ONYA portál elérhető a NAV internetes oldalán az „Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás” menüpontból, valamint az alábbi linken: https://onya.nav.gov.hu.
Az alkalmazás a legtöbb korszerű internetes böngészőn keresztül megtekinthető (pl. Mozilla Firefox, Google Chrome, Microsoft Edge). Internet Explorer esetén a szükséges minimális verziószám 11.

https://onya.nav.gov.hu

A 2006. évi V. törvény (Ctv.) a nonprofit gazdasági társaság címet viselő 9/F.§ szakaszban tartalmaz speciális szabályokat a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozóan. A (6) bekezdés a jogutód nélküli megszűnés kapcsán előírja, hogy „a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.” Ez az előírás azonban csak a közhasznú nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozik, a mondat első fordulata alapján.
Jelen esetben nem a jogszabályhely megtalálása, hanem annak hiánya a megoldás: mivel sem a Ctv., sem a Ptk. nem tartalmaz hasonló speciális szabályt a nem közhasznú nonprofit gazdasági társaságokra, véleményem szerint a végelszámolás általános szabályai irányadók. A tagok ilyenkor nem osztalék, hanem vállalkozásból kivont jövedelem jogcímen szereznek jövedelmet, azaz nem sérül az eredmény felosztásának nonprofitoknál általános tilalma.

9/F. § (3) Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést.
Azonban fordítva ez már nem lehetséges, ugyanis:
Ctv: 57/A. §- a Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, csak nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve csak nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét.
Ennek megfelelően a jelenlegi szabályozás alapján nincs arra mód, hogy nonprofit társaság átalakuljon jövedelemszerző társasággá.

2013. évi CLXXVI. törvény egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról
11.§ ( 2019.10.01-től):
(2a) * A (2) bekezdés szerinti végleges vagyonmérleget könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A könyvvizsgálóra a 4. § (6) bekezdését kell alkalmazni.

Az Átaltv. módosításának egyik lényegi eleme, hogy csak a legszükségesebb körre tartja fenn az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz szükséges számviteli dokumentumok könyvvizsgáló általi ellenőrzését. A jövőben csak azoknak a jogi személyeknek az átalakulása során kell a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket független könyvvizsgálóval ellenőriztetni, amelyek a számvitelről szóló törvény alapján könyvvizsgálatra kötelezettek. A számviteli standardokból az következik, hogy ezen esetekben a jogi személy csak független könyvvizsgálót alkalmazhat. A rendelkezés az egyesülés, szétválás esetén is megfelelően alkalmazandó. A nyilvánosan működő részvénytársaságok egyesülésének esetében, ahol szintén megmarad a független könyvvizsgálói jelentés követelménye.
Erre tekintettel a javaslat az Átaltv. 4. § (5) bekezdése helyébe azt az egyébként a társasági jogi szabályokból is következő rendelkezést illeszti, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket a felügyelőbizottsággal ellenőriztetni kell, ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik. A könyvvizsgálatra vonatkozó rendelkezések a 4. § (6) bekezdésében kerülnek elhelyezésre.

Mi is a végleges vagyonmérleg lényege:
Az átalakulással létrejövő jogi személy bejegyzésének napját, illetve a jogi személy által az átalakulás időpontjaként meghatározott napot követő kilencven napon belül mind a jogelőd jogi személyre, mind a jogutód jogi személyre vonatkozóan a bejegyzés napjával, illetve a jogi személy által az átalakulás időpontjaként meghatározott nappal végleges vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig – ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok az előzőekben megállapított kilencvennapos határidőn belül nem gondoskodtak – a jegyzett tőkét le kell szállítani. A végleges vagyonmérlegre vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény tartalmazza.

Javasoljuk, vonják be a tervezetek összeállítása során a könyvvizsgálót is!

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megváltoztatta egyes adónemek bankszámlaszámát 2020. január 1-től.
A NAV Adóztatási tevékenységgel összefüggő számla helyett a Késedelmi pótlék bevételi számla lett a 10032000-01076985 számlaszám jogcíme.
A NAV Munkaadói járulék beszedési számla jogutóda a NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számla, így az új számlaszám: 10032000-06056061, mely egyben a NAV Munkavállalói járulék beszedési számla és a NAV Vállalkozói járulék beszedési számla jogutóda is.
A NAV Kulturális adó beszedési számlára kell utalni ezentúl a NAV Nemzeti kulturális járulék bevételi számla helyett, az új számlaszám: 10032000-06055929.
A NAV START-kártya kedvezményes járulékbefizetések beszedési számla helyett már a NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számlára kell küldeni a pénzt, az aktuális számlaszám így 10032000-06055912.
Változott a NAV Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 11,1 %-os ekho beszedési számla is. Ezentúl a NAV Nyugdíjas vagy járulékfizetési felsőhatár túllépés esetén fizetendő ekho beszedési számlára kell befizetni, a számla száma: 10032000-06056391. A NAV Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 15 %-os ekho beszedési számla helyett pedig a NAV Magánszemélyt terhelő ekho beszedési számla használható, a számlaszám: 10032000-06056377.
NAV Bolti kiskereskedelmi tevékenység különadója bevételi számla helyett ezentúl a NAV Egyéb kötelezettségek bevételi számla használható, az új számlaszám: 10032000-01076277. Ugyanide kell utalni a NAV Egyéb kötelezettségek bevételi számlára, a NAV Energiaellátó vállalkozási tevékenységének különadója bevételi számlára szánt összegeket.
Végül a NAV Regisztrációs adóbírság, kamat és pótlék bevételi számla, a NAV Vámhatósági tevékenységgel összefüggő bírság, kamat és önellenőrzési pótlék bevételi számla és a korábbi NAV Regisztrációs adóbírság, kamat és pótlék bevételi számla helyett a NAV Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla bankszámlaszámára kell megfizetni a kötelezettségeket. A számla száma: 10032000-01076301.
Az aktuális számlaszámok jegyzéke itt található:
www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/szamlaszamok/szamlaszamok/NAV_adoztatasi_szamla20190410_1554912251566.html

A változásokat piros színnel kiemelve jelölte meg az adóhivatal.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2020-tól az online adóelőleg-nyilatkozat bevezetésével segítséget nyújt a kifizetőknek, munkáltatóknak.
2020. január 2-ától az ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos azonosítással vagy e-személyi igazolvánnyal rendelkező magánszemélyeknek a NAV új alternatívát kínál. Az adóelőleg-nyilatkozat elektronikus formában is megtehető. Az így beküldött bizonylatokat a NAV – pdf és xml formában is – automatikusan továbbítja a magánszemély által a nyilatkozaton feltüntetett foglalkoztatónak.
Az elektronikus kommunikáció bővítésével csökken a papíros iratok száma, és az adóelőleg-nyilatkozatok tárolásával járó terhei is megszűnnek.
Az adóelőleg-nyilatkozatok hagyományos formái megmaradnak, így a magánszemélynek továbbra is lehetősége van papíralapú nyilatkozat megtételére, amit minden esetben figyelembe kell venni az adóelőleg megállapításakor.

A vállalkozások egyházi ünnepek alkalmából szervezett vendéglátása reprezentációnak számít. Ilyen például, ha karácsonykor vendégül látják az üzleti partnereiket. Ezeken a vacsorákon, nem ritkán a vendéglátás mellett a résztvevők szórakoztatásáról is gondoskodik a szervező. Ennek költsége szintén a reprezentáció részét képezi, ahogyan a vacsorához bérelt helyiség díja is.
A reprezentáció után a juttatást nyújtó vállalkozásnak adóznia kell. A szolgáltatásokat akkor is a vállalkozás nyújtja, ha a karácsonyi vacsora lebonyolításával rendezvényszervező céget bíz meg.
A vállalkozásnak 15 százalékos mértékű személyijövedelemadó-fizetési, és 17,5 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adók alapja a szolgáltatás szokásos piaci értékének (a vacsora kapcsán a vállalkozás által kifizetett reprezentációs költségeknek) az 1,18-szorosa. A vállalkozásnak a reprezentációt a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig a ’08-as bevalláson kell bevallania, és eddig az időpontig meg is kell fizetnie.

- az első sikeres nyelvvizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege;
- a költségvetési vagy uniós forrás terhére támogatott felnőttképzésben, munkaerőpiaci képzésben, munkaerőpiaci programban, társadalmi felzárkózással kapcsolatos képzésben résztvevők képzési támogatása (kivéve a keresetkiegészítést és a keresetpótló juttatást), felnőttképzési szolgáltatás, a képzés időszaka alatt biztosított étkezés, közlekedés, szállás, valamint az ilyen jogcímen adott költségtérítés, megélhetési támogatás;
- a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja;
- az egyéni vállalkozó által képzésre fordított igazolt kiadás, ha az más magánszemély képzése érdekében merült fel, az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt;
- a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást.
- a kifizető által független félnek biztosított olyan képzési szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nem minősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének;
- az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke.

Bölcsőde, óvoda, iskolarendszerű alap- és középfokú képzés körében adómentes (a szakképzés kivételével):
- bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg;
- a tanuló részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, valamint a roma szakkollégium által nyújtott egyéb pénzbeli juttatás;
- a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek jogszabály szerint adott, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérlet, jegy;
- a köznevelésről szóló törvény szerinti sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló kulturális, sport és más hasonló rendezvény alkalmával nem pénzbeli formában kap, ideértve a rendezvényhez kapcsolódó utazást, szállást, étkezést és egyéb, a rendezvénnyel szokásszerűen együtt járó juttatást is;
- a köznevelésben vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek, tanuló a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával kap (ideértve az iskolai könyvjutalmat is);
- a nevelési-oktatási intézmények rendezvényein a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély a jelenlétének, közreműködésének biztosításához szükséges feltételek biztosításaként nem pénzbeli (ide értve különösen az utazást, szállást, étkezést) formában kap.
- a diákok, tanárok széles köre számára köznevelési intézmény által működési körében meghirdetett rendezvény – ideértve a közösségépítő, hagyományőrző rendezvényeket is – keretében nyújtott szolgáltatás, továbbá a rendezvény összes költségének 10 százalékát meg nem haladó mértékben biztosított vendéglátás, a juttatás időpontjától függetlenül, akkor is, ha a rendezvényen a tanulókon, tanárokon kívül más személy is részt vehet.
- az anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi program szerint működő középfokú iskolák, nemzetiségi nyelvoktatást folytató középfokú iskolák tanulói részére adományozható ösztöndíj; – az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege.

A szakképzés, felnőttképzés körében adómentes:

- munkáltató által az iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha az Szja. törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg
- a szakképző iskolai tanulónak, a felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, hallgatói munkaszerződés alapján és a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, továbbá a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény vagy a szakképzésről szóló törvény alapján a szakképző iskolai tanulónak nyújtott ösztöndíj;
- az “Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében adományozott ösztöndíj,
- a szakiskolai és szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódást célzó, a társadalmi felzárkózást elősegítő “Út a szakmaválasztáshoz” program keretében, európai uniós forrás terhére adományozott tanulói ösztöndíj.
- az Európai Unió forrásaiból a Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított motivációs ösztöndíj;
- az Európai Unió forrásaiból az Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíj program keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított ösztöndíj;
- a sportakadémiák tanulói részére a sportakadémiával kötött szerződés alapján szállást, étkezést és felügyeletet biztosító magánszemélynek ezen tevékenység ellenértékeként a sportakadémia által fizetett díj;
- a szakképzésről szóló törvény és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet alapján a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások, ideértve az utazási költségtérítést is.
- a kormányrendeletben meghatározott Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj
- a honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása, továbbá a honvédelemért felelős miniszter által alapított középiskolai, esélyegyenlőségi ösztöndíj.

A felsőoktatás, kutatás körében adómentes:
- a hallgatónak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;
- a hallgató, a doktori képzésben résztvevő ösztöndíja, tankönyv- és jegyzettámogatása; diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,;
- Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj, nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
- a nemzetiségi pedagógusképzésben való részvételre tekintettel pályázat alapján nyújtott ösztöndíj;
- a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet alapján a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege, a hallgatói hitellel kapcsolatos célzott kamattámogatás
- a hallgatók, oktatók széles köre számára felsőoktatási intézmény által működési körében meghirdetett rendezvény – ideértve a közösségépítő, hagyományőrző rendezvényeket is – keretében nyújtott szolgáltatás, továbbá a rendezvény összes költségének 10 százalékát meg nem haladó mértékben biztosított vendéglátás, a juttatás időpontjától függetlenül, akkor is, ha a rendezvényen a hallgatókon, oktatókon kívül más személy is részt vehet.
- oktató, kutató, doktorjelölt részére a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;
- doktori fokozatszerzésre tekintettel kifizetett juttatás összege
- a felsőoktatási intézmény által a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott bevételnek minősülő egyéb pénzbeli juttatás;
- a honvédtiszti alap- és mesterképzésben, a rendészeti felsőoktatási képzésben részt vevő hallgató, a honvéd tisztjelölt ösztöndíja és egyéb pénzbeli juttatása, továbbá a honvédelemért felelős miniszter által a polgári felsőoktatási intézmények hallgatói részére a katonai szolgálat vállalásának ösztönzése érdekében alapított ösztöndíj;
- a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj;
- az arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;
- a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás.
- a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj.
- a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a tudományos fokozattal rendelkező kutatók számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj-támogatás;
- a Kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ feladatait ellátó költségvetési szerv által folyósított ösztöndíj.
- a Bolyai János kutatási ösztöndíj;
- a külügyi és külgazdasági szakmai ismeretek fejlesztésére, valamint a külügyi és külgazdasági területet érintő ágazati szakmai kutatási és tudományos tevékenység támogatásának elősegítésért a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett ösztöndíjprogram keretében biztosított ösztöndíj és juttatás a folyósítás időpontjától függetlenül;
- a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolókat és mentőtiszteket a mesterfokozat, az oklevelesápolói szakképzettség megszerzésében támogató, a Kormány rendeletében előírt feltételekkel kiírt pályázaton elnyert Michalicza-ösztöndíj a folyósítás időpontjától függetlenül
- az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért eredményért járó pénzjutalom

A külföldi, illetve a határon túli magyarokat érintő képzések körében adómentes:

- a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján járó alapszolgáltatás és további kedvezmény, utazási kedvezmény és a diákigazolványához kapcsolódó kedvezmény, a határon túli magyar pedagógust megillető kedvezmény, a határon túli kihelyezett képzés vagy a szülőföldön nyújtható oktatási támogatás keretében juttatott vagyoni érték;
- két- és többoldalú nemzetközi oktatási együttműködési megállapodás keretében az oktatásért felelős miniszter által a Magyar Ösztöndíj Bizottság vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája javaslatára adományozott ösztöndíj, egyéb juttatás,
- jogszabály alapján a külföldi felsőoktatási intézményben tanuló belföldi hallgató, a külföldi hallgató részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény,
- a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások alapján, valamint európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott nemzetközi oktatási, képzési, kutatásfejlesztési és kulturális mobilitási programok keretében belföldi és külföldi magánszemélyek részére folyósított ösztöndíj, egyéb juttatás, nyújtott kedvezmény,
- a határon túli magyarok részére felajánlott képzési és kutatási lehetőségek keretében ösztöndíjban részesülő külföldi oktatók, kutatók részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény
- az Európai Unió bővítési és partnerségi politikájának intézményfejlesztési eszközei keretében, így különösen az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott olyan, az Európai Unió által finanszírozott juttatás, amelynek mértékét az Európai Unió rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál (ideértve különösen az utazási költségtérítést és a napidíjat, de ide nem értve a szakértői díjat) azzal, hogy az adómentesség alkalmazása esetén a magánszemély a külföldre történő kiutazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerülő költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben nem számolhatja el,
- a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak és juttatások,
- az “Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak

A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb időre történő hasznosításának legelterjedtebb módozatai
a tartósabb jellegű bérbeadás, de egyre gyakoribb a lakóingatlanok rövidebb távú, leginkább
turisztikai célú hasznosítása, a szálláshely-szolgáltatás (fizető-vendéglátás).
Az ingatlan természetes személyként történő hasznosítása jellemzően nem egyéni
vállalkozóként, hanem magánszemélyként történik.

A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék1. A termőföld bérbeadásából, valamint a fizető-vendéglátásból származó jövedelem – ez utóbbinál feltéve, hogy annak adókötelezettségére a magánszemély a tételes átalányadózást választja – külön adózó jövedelemnek minősül. Ezek bevallására és a jövedelmet terhelő adó megfizetésére vonatkozó szabályok 2018. január 1-jétől átkerültek az Szja törvénybe. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adózási szabályait az Szja tv. 73. §-a, míg a tételes átalányadót fizetők adózási rendjét a 8. számú melléklet tartalmazza.

Választható adózási formák a személyi jövedelemadó rendszerében
A bérbeadási tevékenység az alábbi módokon végezhető:
– egyéni vállalkozóként
– adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélkül magánszemélyként
– adószámos magánszemélyként

Részletek, forrás:
www.nav.gov.hu

Felmondási idő alatt is keletkezik szabadság
Az Mt. 115. paragrafusa alapján a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül a munkaidőbeosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának, a keresőképtelenség, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, illetve a munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt. 55. paragrafus (1) bekezdésének b)–k) pontjaiban meghatározott tartama.
Ezen szabályból következően a felmondási időszak is szabadságra jogosító időszaknak minősül, tekintettel arra, hogy munkában töltött időnek számít. Ez pedig a felmondási idő azon részére is érvényes, melyre a munkáltató felmentette a munkavállalót a munkavégzés alól.

A ki nem adott szabadság elévülése
Az Mt. 122. paragrafusának (1) bekezdése alapján a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Fő szabályként ráadásul a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Gyakran előfordul ugyanakkor, hogy – a munkaerőhiányra tekintettel – nem adja ki a munkáltató az esedékesség évében a szabadságot, azt követően pedig veszélyeztetné a működését a szabadságolás.
Azon túlmenően, hogy a munkáltató ezen lépése nem csupán a munka törvénykönyvét, hanem a munkavédelmi szabályokat, illetve a munka és magánélet összehangolásának alapkövetelményét is sérti, a munkáltató nem is hivatkozhat sikerrel arra, hogy a szabadság az Mt. 286. paragrafusának (1) bekezdésében nevesített hároméves igényérvényesítési határidő leteltét követően elévült, a ki nem adott szabadsághoz való jog nem évül el.
A szabadság nem váltható meg pénzben
A szabadság célja a munkavállaló regenerálódása, illetve a munka és a magánélet összhangjának megteremtése. Ennek érdekében fekteti le az Mt. 125. paragrafusa, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani, egyéb esetekben azonban tilos pénzben megváltani!

Gyermekek után járó pótszabadság
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 118. paragrafusa alapján a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A törvényben meghatározott jogosultságból azonban nem következik az, hogy a munkavállaló a szabadság kivételével maga is rendelkezhet, így ezt a szabadságtípust is a munkáltató adhatja ki az általános szabályoknak megfelelően, a belátása szerinti időben. Adott esetben így az is előfordulhat, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot akkor veheti igénybe a munkavállaló, amikor a munkavállaló nem tudja az idejét a gyermekével tölteni (például iskolai időszak alatt). A munkáltatónak ugyanakkor érdemes mérlegelnie, hogy megéri-e figyelmen kívül hagyni a munkavállaló kérését.

Apai pótszabadság
Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is megilleti az apát, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Ez a pótszabadságtípus tehát – szemben a gyermekek száma alapján járó pótszabadsággal – a munkáltató szándékától teljesen független. Ezen túlmenően ez az egyetlen pótszabadságtípus, melyet nem kell arányosítani, azaz nincs annak jelentősége, hogy a munkaviszony két hete vagy két éve kezdődött.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 87. § b)-c) pontjai alapján mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha
■ az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le; vagy
■ az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható.

Ez alapján tehát mentes az általános forgalmi adó alól a személygépkocsi értékesítése, ha
■ a személygépkocsi beszerzését terhelő adó ún. tételes levonási tilalom alá esett, és nem állt fenn valamely levonási tilalom alól mentesítő körülmény, vagy
■ a személygépkocsi beszerzését nem terhelte előzetesen felszámított adó, de amennyiben terhelte volna, az levonási tilalom alá esett volna, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely levonási tilalom alól mentesítő körülmény is fennállt-e.

Ahogyan azt a 2008/70. Adózási kérdés is ismerteti, a saját használatra (azaz nem továbbértékesítési céllal) vásárolt személygépkocsi további értékesítése esetén az Áfa tv. 87. § b) pontja szerint adómentesség alkalmazandó, ugyanis ilyen esetben a beszerzést terhelő áfa az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontjában és a 125. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések együttes olvasatából következően nem vonható le. Amennyiben azonban az adóalany a személygépkocsit bérbeadási céllal szerezte be, az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontjától függetlenül az Áfa tv. 125. § (2) bekezdés b) pontja alapján jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, így ilyen esetben a személygépkocsi továbbértékesítése esetén az adóalanyt az Áfa tv. 87. § b) pontja szerinti adómentesség nem illeti meg. Az Áfa tv. 87. § b) pontja szerinti adómentesség abban az esetben alkalmazható, ha a beszerzést előzetesen felszámított adó terhelte.

Az Áfa tv. 87. §-ának 2013. április 21-étől hatályos c) pontja alapján – a 87. § b) pontjában foglaltaktól eltérően – abban az esetben is adómentes lehet a személygépkocsi továbbértékesítése, ha a beszerzés során az adóalanyra nem hárítottak át adót, például mert a beszerzés nem adóalanytól történt, az értékesítő a viszonteladókra vonatkozó különös szabályokat alkalmazta, vagy az Áfa tv. 87. §-a alapján adómentesen értékesített. Ilyen esetben e rendelkezés akkor alkalmazható, ha a beszerzésre az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja vonatkozott volna, ha azt előzetesen felszámított adó terhelte volna, azaz az adómentesség attól függetlenül alkalmazható, hogy a személygépkocsi beszerzésére milyen célból került sor. A 87. § c) pontjának alkalmazása során tehát az Áfa tv. 125. §-ában foglaltakra nem kell figyelemmel lenni, azaz irreleváns, hogy az ott felsorolt feltételek valamelyike feloldotta volna-e a beszerzésre vonatkozó levonási tilalmat. Így amennyiben a személygépkocsit továbbértékesítési vagy bérbeadási célból szerzik be, ha a beszerzés során nem volt áthárított adó, a személygépkocsi továbbértékesítése az Áfa tv. 87. § c) pontja alapján adómentes.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az Áfa tv. XVI. fejezetében foglalt szabályok (különbözeti adózás) szerint eljáró viszonteladó – az előzőektől eltérően – a továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsik értékesítése során az Áfa törvény 87. § c) pontját nem alkalmazhatja. Az Áfa tv. 87. § c) pontja ugyanis az Áfa törvény 124. § (1) bekezdés d) pontja szerinti levonási tilalomra utal, az Áfa tv. XVI. fejezetében foglalt szabályokat alkalmazó adóalanynak azonban az Áfa tv. 222. § (1) bekezdés a) pontja alapján nincs levonási joga a termékbeszerzésével kapcsolatban. Amennyiben azonban a viszonteladó az Áfa tv. 224. § (1) bekezdése szerinti lehetőséggel élve lemond a különbözeti adózás alkalmazásáról, a személygépkocsik értékesítése során az előző bekezdésben foglaltakat – az ott megjelölt feltételek mellett – alkalmazhatja.

Forrás: www.nav.gov.hu