A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) egy új, digitális adatszolgáltatási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy valós időben legyen látható az országban található összes szálláshely forgalmi, statisztikai adata: azaz hány felnőtt, hány gyermek érkezett, honnan jöttek, mennyi időt töltöttek el, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe és mennyit költöttek a belföldi és külföldi vendégek.
A nem egységes, sokszor papíralapú adatszolgáltatási gyakorlat már nem felel meg a kor kihívásainak, amely gyors reakciót vár el. A szektorban és a szektor fejlesztéséért dolgozók csak teljes körű, naprakész adatokra tudnak hatékonyan támaszkodni.
Az új rendszer bevezetésével minden szálláshely digitálisan, szálláshelykezelő szoftver használatával tudja teljesíteni a vendégek bejelentkezésénél előírt adatrögzítési kötelezettségét. Az NTAK közvetlen adatkapcsolat formájában adatot fogad a szálláshely-szolgáltatóktól, ezeket tárolja, feldolgozza, aggregált és strukturált riportokat, elemzéseket készít, és a szektor adatszolgáltató szereplői, valamint a törvényben meghatározott hatóságai számára ezeket szolgáltatja.
Az NTAK működését a 2018. évi XCVII. törvény a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról, a részletszabályokat pedig a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény végrehajtásáról szóló 237/2018. (XII. 10.) Korm. rendelet határozza meg.
Kapcsolódó jogszabályok:
• a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény
• a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény
• a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény végrehajtásáról szóló 237/2018. (XII. 10.) Korm. rendelet
• a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet

Ha megrongálódik az a tárgyi eszköz, amire a kedvezményt igénybe vették, akkor forgóeszköznek kell minősíteni és így akkor már el lehet adni adóalap növelés nélkül.
Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
u) * azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese,
ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban,
uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,
ud) * amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban,
azzal, hogy az e pontban foglaltakat a jótállási időn belül cserére visszaadott tárgyi eszköz, szellemi termék után elszámolt összegre nem kell alkalmazni, de a jótállási időn belül cserébe kapott eszköz esetén az ua)-ud) alpont szerinti határidőt a cserére visszaadott eszköz üzembe helyezésétől, használatbavételétől kell számítani.

Az Art. 114. § (3) bekezdése szerint, amennyiben egy pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, úgy annak összege nem haladhatja meg a másfél millió forintot. Az értékhatárba – a szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés általános forgalmi adóval növelt ellenértéke alapján – az egy naptári hónapban, egymás között teljesített kifizetéseket kell beszámítani.
Az ugyanazon felek között megkötött több szerződésből fakadóan ugyanazon pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó részére teljesített kifizetéseket egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet több szerződésben való meghatározásának célja a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megkerülése. A törvényben foglalt előírások megsértése esetén– az Art. 233. § (1) és (2) bekezdéseinek rendelkezései alapján – a kifizetés teljesítője valamint, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, akkor a kifizetés jogosultja is, a készpénzszolgáltatásnak a másfél millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.

forrás: www.nav.gov.hu

Az adó 1%-át nonprofit szervezetek részére, a további 1%-ot pedig az egyházak vagy az adott évben az Országgyűlés által meghatározott legfeljebb két kiemelt közhasznú cél javára lehet felajánlani.
A nonprofit szervezetek közül az 1%-os felajánlás kedvezményezettje lehet:
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel,
• alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá
• közhasznú alapítvány, egyesület és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel – vagy ez idő letelte előtt, amennyiben jogszabályi feltételeknek egyébként megfelel -, közhasznú szervezetként
• jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül – Civil törvényben meghatározott – közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;

Kedvezményezett lehet továbbá a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), egyes országos közgyűjtemények és a pontosan meghatározott egyéb kulturális intézmények, könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezetek, felsőoktatási intézmények.

Az 1%-ra való jogosultsághoz további feltétel a nonprofit szervezettel szemben:
• belföldi székhelyű legyen
• magyarországi közösség, illetőleg a határon túli magyarság érdekében működjön
• folyamatosan közhasznú tevékenységet folytasson
• közvetlen politikai tevékenységet ne végezzen
• szervezete legyen a pártoktól független és azoknak anyagi támogatást ne nyújtson.
• A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról is, hogy esedékes köztartozása nincsen, vagy ha van, akkor az őt megillető összegből hozzájárul köztartozásainak kiegyenlítéséhez, pontosan megjelölve az összeg címzettjeit és a kiegyenlítés sorrendjét. Meg kell felelni a további szigorú törvényi előírásoknak is és nyilatkozni a jogszabály által részletesen előírt további kérdésekben is.

Az egyházak javára, illetve a kiemelt közhasznú célokra felajánlható adónak kedvezményezettje lehet bármely a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti egyház, vallásfelekezet, vallási közösség, vagy pedig a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyűlés által kiemelt előirányzatként meghatározott cél.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (8) bekezdése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az alábbiakban ad tájékoztatást a 2019. rendelkező évre regisztrált civil kedvezményezettek adószámáról, nevéről, székhelyéről, a regisztráció állapotáról.

Itt tájékozódhat a civil szervezetekről:
www.birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke

Itt tájékozódhat a 2019. rendelkező évre előzetesen regisztrált, szja 1%-os felajánlásra jogosult civil kedvezményezettekről.
www.nav.gov.hu/nav/szja1_1/regisztralt_civil_kedvezmenyezettek_2019

Itt tájékozódhat a 2019. rendelkező évi technikai számokról:
www.nav.gov.hu/nav/szja1_1/technikai_szamos_kedv

forrás: www.nav.gov.hu

Bizonyos betegségtípusok után adókedvezmény (továbbiakban személyi kedvezmény) illeti meg a magánszemély adózót.
A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából.
Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A kedvezmény mértéke a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.
A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.
Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

Adókedvezmény összege

Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény). 2019. január 1-től 149.000 Ft a minimálbér. Így ez az összeg 2019. évben 7.450 Ft.

Igazolás beszerzése
A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás adattartalma
•  A súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele
•  Az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma
•  A súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítása
•  Ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítása
•  Az igazolás kiállításának dátuma
•  Az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírása

2019. január 1-től a következő rendelkezéssel egészül ki:
(Betegségcsoport megnevezése Betegség BNO kódja Betegség megnevezése)
7. Daganatos betegségek közül:)
Emlő rosszindulatú daganata C50 Az emlő rosszindulatú daganata
C500 Mellbimbó és bimbóudvar rosszindulatú daganata
C501 Az emlő központi részének rosszindulatú daganata
C502 Az emlő felső-belső negyedének rosszindulatú daganata
C503 Az emlő alsó-belső negyedének rosszindulatú daganata
C504 Az emlő felső-külső negyedének rosszindulatú daganata
C505 Az emlő alsó-külső negyedének rosszindulatú daganata
C506 Az emlő hónalji részének rosszindulatú daganata
C508 Az emlő átfedő elváltozása, rosszindulatú daganata
C509 Emlő rosszindulatú daganata, k.m.n.
Méhnyak rosszindulatú daganata C53 A méhnyak rosszindulatú daganata
C530 Endocervix rosszindulatú daganata
C531 Exocervix rosszindulatú daganata
C538 A méhnyak átfedő elváltozása, rosszindulatú daganata
C539 Méhnyak rosszindulatú daganata, k.m.n.
Petefészek rosszindulatú daganata C56 A petefészek rosszindulatú daganata
A prosztata rosszindulatú daganata C61 A prosztata rosszindulatú daganata
A here rosszindulatú daganata C620 Nem descendált here rosszindulatú daganata
C621 Descendált here rosszindulatú daganata
C629 Here rosszindulatú daganata, k.m.n

18. A női nemi szervek nem gyulladásos betegségei közül:
Endometriosis N80 Endometriosis
N800 A méh endometriosisa
N801 A petefészek endometriosisa
N802 A petevezető endometriosisa
N803 A medencei hashártya endometriosisa
N804 A rectovaginalis septum és a hüvely endometriosisa
N805 Bél endometriosis
N806 Endometriosis bőrhegben
N808 Egyéb endometriosis
N809 Endometriosis , k.m.n

Többször felmerült a kérdés, hogy azok az adózók, akik pénztárgépet használnak, de a vevő kérésére számlát is adnak, miként kell helyesen eljárni.
Az egyes gazdasági események bizonylatolásának szabályait az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) X. fejezete szabályozza.
• Abban az esetben, ha a pénztárgéphasználatra kötelezett kereskedelmi tevékenység végzése során a vevő adóalanyként jár el – azaz a vásárláskor adószámát rendelkezésre bocsátja – akkor az értékesítés bizonylata minden esetben a számla (Áfa tv. 159. §, 165. § (3) bekezdés). Tekintve, hogy ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel, így ez esetben a pénztárgép használata fel sem merül.

• Amennyiben a vevő nem adóalanyként jár el (pl. magánszemély) és az ellenértéket a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti és nem kér számlát, akkor az adóalany mentesül a számlakiállítási kötelezettség alól és nyugtakibocsátási kötelezettség terheli (Áfa tv. 165.,166. §). A nyugtát adott esetben az adóalanynak online pénztárgép használatával kell kiállítania. Amikor a fentiek szerinti esetben, a vevő nyugta helyett számlát kér az ügyletről, akkor az ügyletről számlát is és nyugtát is egyidejűleg nem kell kibocsátani. Az ügylet bizonylata a vevő által kért számla lesz, melyet tehát nem kell a pénztárgépben is szerepeltetni. Az értékesítő adóalanynak a bevételeit nem csak a pénztárgépben rögzített tételek jelentik, hanem annak számításakor a számlával kísért ügyletek ellenértékét is figyelembe kell venni. Nem jelenthet tehát problémát, hogy a pénztárgépben rögzített bevételek összege csekélynek tűnik az adóalany által realizált összes bevételhez képest, abban az esetben, ha a bizonylatokból egyértelműen megállapítható, hogy ennek oka az, hogy a bevételek egy része a vevő kérésére kiállított számlákkal igazolt. Az online számla rendszerben történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, kizárólag azon számlák tekintetében áll fenn, mely számlát az értékesítő egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére bocsát ki, és amelyen az áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri, vagy meghaladja (Áfa tv. 10. számú melléklet).

Fontos lehet a könyvelőknek tudni, hogy a pénztárgép állományából XML fájl készíthető. A pénztárgépek által előállított P7B állományok tulajdonképpen az előállított XML állományok elektronikusan aláírt változata. A program ezzel a funkciójával leválasztja a P7B állományról az aláírást és XML állománnyá alakítja. Ez jelentősen megkönnyítheti a könyvelők munkáját!

Új törvény szabályozza 2019-től a szociális hozzájárulási adót. (2018. évi LII. törvénya szociális hozzájárulási adóról)
A jogszabály összevonta a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást szociális hozzájárulási adó néven.
Az adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek köre változatlan, vagyis az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj után kell adót fizetni.
A korábban egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek a továbbiakban szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek, ezek a következők: az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, melyeket járulékfizetési kötelezettség nem terhel, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege, továbbá adófizetési kötelezettség áll fenn a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, és a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után.
Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka.
Fő szabály szerint adófizetésre kötelezett az, aki adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Kifizető hiányában vagy egyes meghatározott jövedelmek esetében adófizetésre kötelezettnek a természetes személy minősül.
A szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:
• A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után
• A munkaerőpiacra lépők után
• A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után
• A megváltozott munkaképességű személyek után
• A közfoglalkoztatottak után
• Kutatók foglalkoztatása után
• A kutatás-fejlesztési tevékenység után.
A kedvezmény általában két évig jár, legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető és az adómérték 50 százalékát jelenti. Ennél nagyobb kedvezményt kapnak a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők foglalkoztatói, akiknek 3 évig nem kell adót fizetniük, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatóit is mentesítik a közteher alól.
A szochót továbbra a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell befizetni.

Az egyéni vállalkozók adóbevallásában segít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azzal, hogy elkészíti 2018-ra vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásuk tervezetét a munkáltatójuk, kifizetőjük által megadott adatok alapján.
A tervezetet 2019. március 15-től lehet megnézheti az Ügyfélkapun keresztül a www.nav.gov.hu-ról és a www.magyarorszag.hu-ról elérhető eSZJA oldalon.
Az egyéni vállalkozónak továbbra is önállóan kell benyújtania szja-bevallását, aminek elkészítését nagyban megkönnyíti a NAV által összeállított adóbevallási tervezet.
A kitöltő program telepítése nélküli webes felületen a tervezet adatainak megtekintése, módosítása, majd mentése után lehetőség van a bevallás elektronikus beküldésére.
Az egyéni vállalkozók személyijövedelemadó-bevallásának benyújtási határideje megváltozott, a bevallást 2019. május 20-ig kell a NAV-hoz beküldeni.

2019. január 1-jétől a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személyre nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, és – a munkaviszonyára tekintettel – mentesül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Egyidejűleg a kifizető (munkáltató) mentesül a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás alól.

A foglalkoztató feladata a szabályváltozás kapcsán
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú melléklet 3.2 pont alapján az érintett személyek biztosítási jogviszonyának megszűnését a munkáltatónak 8 napon belül be kell jelenteni a 19T1041-es számú adatlapon az állami adó- és vámhatóság felé.
Hangsúlyozandó, hogy az említett változás csak az Mt. szerint munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkavállalókat érinti, a más jogviszonyban (például megbízási jogviszony) foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személy biztosítási kötelezettségét a Tbj. 5. paragrafusa alapján a foglalkoztatónak a továbbiakban is meg kell állapítani, a közteherfizetést pedig az adott jogviszonyra irányadó szabályok szerint teljesíteni kell.
A vállalkozó nyugdíjas
A szabályváltozás azokat a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat is érinti, akik a vállalkozói tevékenység folytatása mellett egyidejűleg munkaviszonyban is állnak.
A 2018. december 31-éig hatályos szabályok szerint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót foglalkoztató társas vállalkozás mentesült az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett személy foglalkoztatása munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen a heti 36 órát elérte.
Ez a mentesítő szabály 2019. január 1-jétől nem alkalmazható az Mt. szerint munkaviszonyban álló, egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra. Ennek megfelelően a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után – egyéb mentesítésre okot adó körülmény hiányában – abban az estben is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles, ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó egyidejűleg heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.
Ha a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a Tbj. 5. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja szerinti, de nem az Mt. szerinti munkaviszonyban áll (például közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban stb.), akkor esetében továbbra is fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alóli mentesség.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) bekezdésében foglaltaknak eleget téve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) tájékoztatást adott az igénybe vehető elektronikus kapcsolattartási lehetőségekről, illetve szabályokról.
A NAV előtt intézhető ügyek (ideértve egyaránt az adóval, illetékkel, jövedékkel és vámmal kapcsolatos ügyeket is) valamennyi adózó, illetve ügyfél (a továbbiakban együtt: ügyfél) számára teljes egészében, a teljes eljárási folyamatban elektronikus úton intézhetők/kezdeményezhetők. Minden természetes személy és nem természetes személy ügyfelet megilleti az a jog, hogy ügyének intézésekor elektronikus úton lépjen kapcsolatba a NAV-val. Az ügyintézés során igénybe vehetik mindazon elektronikus kapcsolattartási szolgáltatásokat, melyek ma Magyarországon elérhetőek.
Az elektronikus ügyintézés általános szabályait külön jogszabályok tartalmazzák, melyek az adóigazgatási eljárások speciális szabályaival együtt teremtik meg a NAV előtti, illetve a NAV által megvalósított elektronikus ügyintézés keretrendszerét.

Részletesen itt tájékozódhat:

http://nav.gov.hu/