Az új adózás rendjéről (2017. évi CL.) szóló törvény oly módon kívánja ezt megtenni, hogy a költségvetés bevételi érdekei ne sérüljenek és minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből.

A jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság ellenőrizheti

• az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e;
• adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében;
• vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát;
• adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.

A jogkövetési vizsgálatra vonatkozó részletszabályok (465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól)

 A jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság különösen a bejelentésre, adatbejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre, az adó, adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrizheti.

Hibák, hiányosságok esetén ezek megszüntetését, a mulasztás pótlását – megfelelő határidő tűzésével – határozatban írja elő az adóhatóság. A jogkövetési vizsgálat során tett megállapítások alapján az adóhatóság adóellenőrzést is elrendelhet.

Továbbá:

90. § (1) Az adóhatóság nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, adatbejelentésében, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően jogkövetési vizsgálat keretében adatokat gyűjthet vagy helyszíni ellenőrzést végezhet. Adatgyűjtésre és helyszíni ellenőrzésre sor kerülhet a becslési adatbázis létrehozása, bővítése, illetve frissítése érdekében is.

(2) Az (1) bekezdés alapján az adóhatóság

a) próbavásárlással, fel nem fedett próbavásárlással a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítését,

b) leltározással az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,

c) a megrendelők köréről, a tapasztalható forgalmi viszonyokról, a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközökről, a vállalkozásban részt vevő személyekről szóló jegyzőkönyv készítésével a vállalkozás körülményeit,

d) a vállalkozási tevékenységben részt vevők alkalmazásának jogszerűségét, társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettségteljesítését,

e) az adózónál az adómegállapítás alapját képező statisztikai állományi létszámot,

f) a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát,

g) termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékekkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket,

h) az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat

vizsgálhatja.

(3) Ha az adatgyűjtés eredményeként feltárt tények, adatok, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az adózó irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok valóságtartalmát, illetve az adóhatóság a bevallási időszakon belül ismételten tárja fel a nyugtakibocsátási kötelezettségének elmulasztását, igazolatlan eredetű áru, alapanyag, félkész termék felhasználását vagy forgalmazását, továbbá be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, az adóhatóság a bevallási időszakot lezáró adóbevallást vonja ellenőrzés alá.

91. § (1) Az adóhatóság az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő természetes személynél – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése céljából – a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságát ellenőrizheti jogkövetési vizsgálat keretében.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti jogkövetési vizsgálatot folytat le akkor is, ha az állami adó- és vámhatóság az állami adó- és vámhatóság nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából vizsgálja az egyes gazdasági események valódiságát.

2018. július 1-től kötelező számlaadat-szolgáltatáshoz regisztrálnia kell mindenkinek, aki belföldi adóalanyok számára legalább 100 ezer forint áfa tartalmú számlát állít ki akár számlázó programmal, akár számlatömbben. A NAV Online Számla felületén a mostantól elvégezhető regisztrációhoz ügyfélkapus hozzáférésre van szükség.

Függetlenül attól, hogy a számlát számlázó programmal vagy kézzel állítja ki valaki, mindenképpen regisztrálnia kell a NAV Online Számla rendszerében, hogy az adatszolgáltatást el lehessen végezni. Mostantól elérhető a regisztrációs felület: https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio

A regisztrációt annak kell elvégeznie, aki az adott vállalkozás nevében a NAV előtt törvényes képviselőként vagy állandó meghatalmazottként eljárhat.

A NAV Online Számla aloldaláról két kattintással az Ügyfélkapu bejelentkezési oldalára érkezik az, aki a vállalkozást képviseli, és aki sikeres azonosítás után megkezdheti a regisztrációt. Ennek eredményeként, a regisztrációt végző személyéhez kapcsoltan létrejön egy elsődleges felhasználó, aki az adott adózó ügyeiben a webes felületen teljes körű intézkedési joggal rendelkezik.

A számlázó programmal történő adatküldéshez az úgynevezett technikai felhasználót is létre kell hozni, amihez egy jelszó megadása, illetve a jogosultsági szint beállítása szükséges. Ez biztosítja azt, hogy az adatszolgáltató számlázó programja a számlák adatait emberi beavatkozás nélkül, időben és szabályosan továbbíthassa a NAV-hoz. A technikai felhasználó regisztrálása után lesznek hozzáférhetők a számlázó program és a NAV szervere közötti kommunikációhoz szükséges további technikai elemek (felhasználónév, xml aláírókulcs, cserekulcs).

Lehetőség van arra, hogy egy gazdálkodó szervezeten belül ne csak a törvényes képviselő férjen hozzá a rendszerhez. Létrehozhatók másodlagos felhasználók, akik jogosultságuknak megfelelően használhatják a rendszert. Ezeket a jogosultságokat az elsődleges felhasználó határozza meg számukra, például számlatömböt, azaz kézi számlát használó vállalkozások számláit feltölthetik; lekérdezéseket végezhetnek.

Regisztrálni 2018. július 1. után is lehet, de legkésőbb az első adatszolgáltatással érintett számla kiállításáig el kell végezni a műveletet. A korábbi tesztrendszeri regisztráció nem elegendő, mert az csak a tesztelés lehetőségét biztosítja.

Videó: https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio/start

A rendszerről szóló információk, a regisztráció menetét bemutató leírás és videó, a gyakori kérdésekre adott válaszok a NAV honlapjáról elérhető Online Számla aloldalon találhatók: https://onlineszamla.nav.gov.hu

A regisztrációval kapcsolatban technikai segítség kérhető a NAV Infóvonalán (1819-es telefonszám, 7. menüpont, 2. almenüpont – Informatikai segítségnyújtás) vagy írásban a nav.gov.hu/nav/e-ugyfsz/levelkuldes funkciónál a „Számlaadat-szolgáltatás, informatikai problémák” tárgy kiválasztásával.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A határidő lejártát követően, többekben felmerül a következő kérdés. Általánosságban lehet a kérdésre választ adni, a következő a helyzet:

A gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés (Ptk. 3:109. §).

A Ptk. 3:19. §-a  rendelkezik a jogi személyek határozathozatalára vonatkozó szabályokról. A tagok a döntéshozó szerv ülésén a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg határozataikat.

Ha a társasági szerződésben a beszámoló elfogadására egyszerű szótöbbségnél magasabb szavazati arányt kötöttek ki, akkor természetesen azt kell figyelembe venni.
Közzétenni pedig az elfogadott beszámolót lehet.

A szabályszerűen megismételt taggyűlés az ott megjelent tagok által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes.

A taggyűlési meghívót később is igazolható módon (pl. tértivevénnyel) úgy érdemes kiküldeni a tagoknak, hogy abban már a meghiúsulás esetére az ismételt taggyűlés időpontját is feltüntetik. Az időpontok meghatározásánál figyelembe kell venni a Ptk.-ban és a társasági szerződésben foglaltakat is.

3:191. § [A megismételt taggyűlés]

(1) Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A társasági szerződés három napnál rövidebb összehívási határidőt előíró rendelkezése semmis.

(2) A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet.

A tagokat a beszámoló közzétételi kötelezettség elmulasztásából eredő hátrányokra vonatkozóan tájékoztatni kell!

Az Adózás rendjéről szóló törvény erről így rendelkezik:

Art. 227. § [Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a Számv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

(2) Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

(3) Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

(4) Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően teljesíti.

Ha a tag elmegy a taggyűlésre és nem fogadja el a beszámolót, akkor rendezni kell a kérdést. Ha indokai valósak, mert például a beszámoló nem a valós adatokat tartalmazza, akkor egyértelműen javítani kell a beszámolót.

Ha azonban a beszámoló el nem fogadásának nincs megfelelő indoka és azzal a tag csak a társaság működésének ellehetetlenítését kívánja elérni, olyan társaságnál, ahol több mint 2 tag van, a Ptk.-ban foglaltak szerint lehetőség van a tag kizárására irányuló per kezdeményezésére is.

3:107. § [A tag kizárásának feltételei és a kizárás joghatása]

(1) A gazdasági társaság tagja a társaságnak az érintett tag ellen indított keresete alapján bírósági határozattal a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.

(2) Kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható. Nem zárható ki a társaságból a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese, valamint az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik.

(3) Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.

3:108. § [A tag kizárására irányuló eljárás]

(1) A tag kizárása iránti kereset megindításához a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozaton alapuló keresetet a legfőbb szerv határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani.

(3) A bíróság az érintett tag tagsági jogait – kérelemre – a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti.

(4) A felfüggesztés ideje alatt keletkezett kötelezettség a felfüggesztés hatálya alatt álló tagot a tagok egymás közötti viszonyában akkor sem terheli, ha a társaság tartozásaiért harmadik személlyel szemben köteles helytállni.

(5) A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a létesítő okirat nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető és nem hozható döntés a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.

2018. július 1-jétől változik az áfa- és eva-alanyok számlákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége. Az adóértékhatár 2018. július 1-jével 100 000 forintra csökken. Az adatszolgáltatást a befogadott számlákról továbbra is az adóbevallásban kell teljesíteni.

2018. július 1-jétől kötelező adatot szolgáltatni azokról a számlákról, amelyeket belföldi áfa-alany partner részére állítanak, illetve bocsátanak ki és 100 000 forint vagy annál nagyobb összegű áfát tartalmaznak. A kötelezettség kiterjed az ilyen számlát módosító, érvénytelenítő számlára is, továbbá az olyan módosító számlára, amellyel az áthárított áfa minimum 100 000 forintra nő. Saját döntése alapján adatot szolgáltathat a 100 000 forintnál kevesebb áfát tartalmazó – belföldi adóalanynak címzett – számláiról is. A számla azon adatairól kötelező adatot szolgáltatni, amelyeket a számlán, számlával egy tekintet alá eső okiraton (vagyis a módosító, érvénytelenítő számlán) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján kötelező szerepeltetni. Emellett a bizonylat további adatait is megadhatja.

A 2018. július 1-jétől induló Online Számla rendszerben az adatszolgáltatáshoz regisztrációra van szükség, amire várhatóan 2018. június második felétől nyílik lehetőség. Az elektronikus felület az adóalany egyedi azonosítását követően használható. A regisztrációt a számlakibocsátásra kötelezett adóalany nevében törvényes képviselője vagy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti állandó meghatalmazottja teljesítheti.

A számlázó programmal kiállított számláról, módosító, érvénytelenítő számláról a számlázó programnak a bizonylat kiállításakor azonnal, gép-gép kapcsolat (interfész) útján automatikusan, nyilvános interneten keresztül XML formátumban kell továbbítania az adatokat a NAV rendszerébe. Az adatszolgáltatást a számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai programnak, programfunkciónak, programmodulnak kell teljesítenie, így azoknak az adóalanyoknak, akik ilyen funkcióval rendelkező számlázó programmal rendelkeznek a regisztráción túl, lényegében további teendőjük nincs.

A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla adatait a NAV által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell rögzíteni. 500 000 forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adó esetén a kibocsátást követő napon. Egyéb esetben a kibocsátást követő 5 napon belül.

https://nav.gov.hu/nav/onlineszamla

A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással abban az esetben szüntetheti meg, ha a munkavállaló

– a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

– egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Azaz az indoknak olyannak kell lennie, mely alapján a munkáltató azonnali hatályú felmondással élhetne. Ilyen lehet például a bizalom megingatására alkalmas súlyos bűncselekmény, ittas állapotban történő munkavégzés, a munkáltató gazdasági érdekeinek megsértése stb.

A munkavállaló képességével (alkalmatlanság) vagy a munkáltató működésével (gazdálkodásával, szervezetével) összefüggő okból akkor szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló elutasítja az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot.

Az állásfelajánlási kötelezettséggel összefüggésben lényeges, hogy csak olyan munkakör kínálható fel, melyet a munkavállaló a képességeinek megfelelően el tud látni. Ide tartozik az is, hogy az a testi alkatára vagy a fejlettségére tekintettel nem járhat számára hátrányos következményekkel.

A védett korú munkavállaló a további elhelyezkedési nehézségei miatt részesül a munkaviszony megszüntetésekor emelt összegű végkielégítésben akként, hogy minél hosszabb volt a fennálló jogviszonya, annál több havi távolléti díj összegével emelkedik a mérték. Így például egy 59 éves, 23 éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló – a munkáltató működésével összefüggő felmondás esetén – 8 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult.

A másik lehetőség az azonnali hatályú felmondás gyakorlásának joga, mely esetén az általános szabályok az irányadók (Mt. 78. §). A munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását. Az azonnali hatályú felmondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Végül a harmadik lehetőség a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése, melyhez természetesen a munkavállaló hozzájárulására is szükség van. Előnye, hogy nem kell indokolni, azzal szemben a munkavállaló csak szűk körben tud jogorvoslattal élni (megtámadás), ennek azonban ára van. Közös megegyezés esetén a felmondási idő fogalmilag kizárt, azonban ennek analógiájára a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló munkaviszonya nem az aláírás napján, hanem 1, 2, 3 stb. hónap múlva szűnik meg, azzal, hogy szabályozzák ezen időtartamra a munkavállaló kötelezettségeit (meddig kell munkát végeznie, mennyi időre mentesül a munkavállalót a munkavégzés alól).

A közös megegyezés a legjobb megoldás, ha a munkáltató nem próbálja meg semmiféle trükkel (megtévesztés, jogellenes fenyegetés) rávenni a munkavállalót az arról szóló megállapodás aláírására, és a megállapodás utóbbi fél akaratát is tükrözi, mivel azzal véglegesen le lehet zárni mindennemű jogvitát.

2018 április 15-től már csak az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) keresztül lehet közbeszerzési eljárásokat lebonyolítani, ezzel megszűnik a közbeszerzések papír alapú ügyintézése.

A változás értelmében a közbeszerzési eljárások ajánlatkérői és ajánlattevői, illetve a részvételi jelentkezők kizárólag az EKR-en keresztül érintkezhetnek, így többek között az ajánlatok benyújtásához, a hiánypótlásokhoz vagy az eredmények közléséhez szükséges dokumentumokat is elektronikus úton kell eljuttatniuk az érintettekhez.

A közbeszerzésben érintett szereplők az idén január 1. óta használhatják az EKR-t. Az eredetileg ekkorra tervezett kötelező bevezetést azért halasztották el, hogy az érintett piaci szereplők megismerhessék a rendszert és könnyebb legyen az átállás a hagyományosról az elektronikus ügyintézésre.

Az EKR az  https://ekr.gov.hu/portal/kezdolap oldalon érhető el és használható a regisztrációt követően.

Külföldről támogatott szervezetnek minősül az az egyesület és alapítvány, amely egy adóévben 7,2 millió Ft értékű, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesül.  2017. június 27-étől a civil szervezeteknek be kell jelenteniük a bíróságon, ha az adott évben 7.200.000 forintot elérő támogatást kaptak külföldről. Ha a bejelentést elmulasztják, a bíróság bírságot szabhat ki. Az alapítványok, egyesületek az új kötelezettségüknek űrlap kitöltésével és beadásával tehetnek eleget, amely ide kattintva letölthető. 

Itt találhatóak meg ezek a szervezetek: www.civil.info.hu/kulfoldrol-tamogatott-civil-szervezetek

A bejelentést követően haladéktalanul közzé kell tennie a honlapján, valamint feltünteti az általa kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy a törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.

Az alábbi jogszabály vonatkozik rájuk: 2017. évi LXXVI. törvény a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról

A külföldről támogatott szervezet a beszámolóval egyidejűleg bejelentést tesz az 1. melléklet szerinti adattartalommal a nyilvántartó bíróság számára az előző évben kapott támogatásokról. A bejelentésben az adott tárgyévben

a) az 500 000 forintot támogatónként el nem érő támogatás az 1. melléklet II. rész A) pontja,

b) az 500 000 forintot támogatónként elérő vagy azt meghaladó támogatás az 1. melléklet II. rész B) pontja szerinti adattartalommal kerül feltüntetésre.

 A szervezet külföldről támogatott szervezetté válásáról szóló bejelentés adattartalma

Tárgyév megjelölése:

I. A külföldről támogatott szervezetre vonatkozó adatok

A szervezet neve:

Székhelye:

Nyilvántartási száma:

II. A külföldről származó támogatás

A külföldről származó támogatás összesítve:

A) A 2. § (3) bekezdése szerinti összeghatárt el nem érő külföldről származó támogatások összesítése:

1. pénzbeli juttatások összesítve:

2. egyéb vagyoni jellegű juttatások:

3. az A) pont alá tartozó támogatók összlétszáma:

B) A 2. § (3) bekezdése szerinti összeghatárt elérő vagy meghaladó külföldről származó támogatások összesítése:

A külföldről származó támogatás részletesen [összeg feltüntetése tranzakciónként a pontos forrás (természetes személy esetében: név, ország, város; egyéb esetben: név, székhely) megjelölésével]:

1.

2.

3.

…

2018 május 25-től hatályba lép az Európai Unió egységes adatvédelmi rendelete, amelyet magyar viszonylatban kiegészít az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény. Jelentősen szigorodnak a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvárások. 2016 tavaszán az Európai Parlament kihirdette az Általános Adatvédelmi Rendeletet (General Data Protection Regulation – GDPR, 2016/679/EU). A rendelet fő célja az EU-n belüli egységes adatkezelési joggyakorlat megteremtése az adatok szabad áramlása miatt.

Az Általános Adatvédelmi Rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) jellegéből fakadóan nem szükséges átültetni a tagállamok jogrendszerébe, de a jelenleg hatályos adatvédelmi törvényeket szükséges hozzá igazítani.

Magyarországon is elindult a jogharmonizációs folyamat, az Igazságügyi Minisztérium 2017. augusztus 29-én a Parlament elé terjesztette az „Előterjesztés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról” (a továbbiakban: Infotörvény) címmel a törvénytervezet.

Minden személyes adatot kezelő szervezetre, jogi személyre vonatkozik, akik az Európai Unióban, így Magyarországon is élő/tartózkodó személyek adatait kezelik, abban az esetben is, ha ez a tevékenység az Eu-n kívül történik. Az adatkezelési elvárások és folyamatok nagymértékben hasonlítanak a könyvelési szabályokhoz, hiszen a rendszer pontos elszámoltathatóságot követel meg az adatkezelőtől a teljes adatkezelési életciklus alatt. Természetesen továbbra is gondoskodni kell minden adatkezelőnek és feldolgozónak a személyes adatok kiemelt védelméről.

A személyes adatok definíciója értelmében nagyon kitágult a kezelendő adatok köre. Minden adat, amely természetes személyhez köthető, már személyes adatként kezelendő. A teljes megértés kedvéért megemlítek pár példát: a név és lakcím adatok mellett a GPS adatok, IP címek, kamera felvételek, bármilyen weboldalra való bejelentkezés.

A Rendelet értelmében a kiszabható pénzügyi büntetések elérhetik akár a 20 millió EUR- értéket (ez közel 6 milliárd forintnak felel meg) vagy a cég éves, világszintű árbevételének 4%-át. Így az adatkezelés jogszerűsége üzleti kockázati szintre emelkedik.

Garantálni kell a kezelt adatok bizalmasságát, sértetlenségét és rendelkezésre állását és hogy a védett adatokhoz csak az előzetesen arra feljogosított személyek/rendszerek férjenek hozzá. A rendelet nem tesz különbséget a digitális és a papír alapú adatkezelés kapcsán, egyenszilárd elvárásokat vár el mindkét esetben.

Megjelenik a 72 órán belüli incidens bejelentési kötelezettség, amely számos eljárás és rendszer bevezetését követeli meg, ezzel komoly erőfeszítéseket követelve az adatkezelőktől.

Definiálja az Adatvédelmi tisztviselő szerepkört, amit szervezetileg is a mindenkori legfelsőbb vezetéshez köt és gondoskodik a pozíció megfelelő védelméről. 

A Rendelet valós hatásait egy célirányos felkészülési folyamat lépései mentén érthetjük meg:

• Adatvédelmi tisztviselő - Nevezzük ki a felelős személyt vagy vegyünk igénybe szolgáltatásként, legyen ő a gazdája az adatvédelemnek a szervezetünkben.
• Üzleti folyamat felmérés – Pontos képet kell lássunk az adatkezelésben résztvevő folyamatainkról, az azokat végző munkatársakról, az adatgazdákról és az adatmozgásokról.
• Adatvagyon Leltár –  Az előző lépésben azonosított adatok rendszerezése.
• Személyes adatok azonosítása – A Rendelet csak a személyes adatok kezelésére vonatkozik, ezért erőforrást és költséget takaríthatunk meg, ha szűkítjük a védett adatok körét.
• Adatosztályozás – Tipizáljuk a kezelt adatokat, érzékenység és típus szerint.
• Jogi audit – Jogszerű adatkezelési célok és az azokhoz tartozó jogalapok meghatározása.
• Informatikai audit – Az adatkezelésben résztvevő informatikai eszközök esetében vizsgáljuk meg az elvárt kontrollok teljesülését.
• Előzetes Adathatás elemzés. Az adatkezelési folyamataink sérülékenységét szükséges preventív módon megvizsgálni. Azonosítani kell minden fenyegetést, amely bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás szempontjából hatással lehet az adatokra és a folyamatokra.
• GAP analízis – Mutassunk rá a Rendelet elvárásai és a valós helyzet közti különbségre.
• Cselekvési terv – A feltárt hiányosságok felszámolása érdekében definiált feladatok összesítése.
   
  • A magas kockázatú fenyegetések csökkentésére tett erőfeszítéseink során a bekövetkezés esélyeit csökkentjük vagy a károkozási képességet. A kockázatok csökkentése miatt kialakított Védelmi Intézkedések lehetnek adminisztratív, logikai és fizikai eljárások. A 41/2015. (VII. 15.) BM rendelet „az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben meghatározott technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre, továbbá a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményekről” támpontot nyújthat.
     
  • Meg kell valósítani a biztonság az alapoktól (security by design) elvet. Ez annyit jelent, hogy minden új informatika fejlesztés esetében legalább annyira fontos szempont a biztonság, mint az, hogy jól ellássa az eredeti funkcióját. A régi rendszerek esetében pedig kompenzáló kontrollok kialakításával kell elérnünk a kívánt eredményt.
     
  • Adatalanyként megerősödnek a jogaink:
    
    
    • hozzáférési jog;
    • helyesbítéshez való jog;
    • törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”);
    • adathordozhatósághoz való jog.
       
  • 72 órán belül kötelesek leszünk jelenteni az esetleges incidenseinket. Magas kockázatú incidens esetén az érintetteket is tájékoztatni szükséges. Kulcsfontosságú a munkatársak képzése. Tudatosításra és az adatkezelés pontos ismeretére van szükség.
     
  • A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatása az adatvédelmi tisztviselő vagy további kapcsolattartó személyéről és elérhetőségeiről.

  Végső lépésként folyamattá kell szerveznünk az előző lépéseket, hogy naprakész adatvagyon leltárral rendelkezzünk és az esetleges incidensekre mihamarabb reagálni tudjunk.
  

Hozzájárulás-köteles az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. pontja szerinti szolgáltatás ellenérték fejében történő nyújtása.

A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás-köteles szolgáltatást nyújtó személy vagy szervezet.

A hozzájárulás alapja a hozzájárulás-köteles szolgáltatás általános forgalmi adó (a továbbiakban: Áfa) nélküli ellenértéke.

A hozzájárulás mértéke 4%.

A hozzájárulást azon hozzájárulás-köteles szolgáltatásnyújtás után kell az önadózás szabályai szerint megállapítani és bevallani

A hozzájárulás fizetésére kötelezett a bevallási kötelezettségét

• a rá irányadó Áfa bevallási időszak szerint, az Áfa bevallás benyújtására előírt határidőig,
• azon időszakról, amelyről Áfa bevallás benyújtására nem köteles, a hozzájárulás-köteles szolgáltatásnyújtás Áfa törvény szerinti teljesítési időpontját követő év február 25. napjáig az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adó- és vámhatósághoz teljesíti. Bevallás – 18TFEJH – nyomtatványon.

A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig fizeti meg.

A hozzájárulással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el. A hozzájárulásból származó bevétel a központi költségvetés bevétele, amelynek megfelelő összeget a külön jogszabályban meghatározott turizmus fejlesztési feladatokra kell fordítani a központi költségvetés turisztikai célelőirányzata útján.

NAV által feltárt ellenőrzési megállapítások szerint az egyéni vállalkozók körében gyakori probléma a jogszabályi követelményeknek és a valóságnak nem megfelelő, főként hiányos útnyilvántartás vezetése.

Az elsőfokú bíróság és a Kúria számos eseti döntésében kifejtette, hogy az Szja. tv. rendelkezései kógens (kötelezően alkalmazandó) és tételes felsorolást rögzítenek arra nézve, hogy a gépjármű költségelszámolásához milyen okirattal kell rendelkezni és annak milyen adatokat kell tartalmaznia.

Abban az esetben, ha a törvényben felsorolt tartalmi kellékek közül akár csak egy is hiányzik, az útnyilvántartásra jogszerűen nem lehet költségelszámolást alapozni.

A törvény értelmében függetlenül attól, hogy a vállalkozás melyik költség-elszámolási módot alkalmazza, az útnyilvántartást/menetleveletjárművenként kell vezetni, és abban fel kell tüntetni az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra-állását.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá 

• a gépjármű típusát,
• forgalmi rendszámát,
• a fogyasztási normát,
• a kilométeróra állását az év első és utolsó napján (amennyiben a költségelszámoláshoz szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni),
• az utazás időpontját (a valóságnak megfelelően),
• az utazás célját (honnan hova történt az utazás),
• a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
• a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

Mindezeken túl tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is.

Az adózók sok esetben a hiányos, illetve valótlan adattartalmú útnyilvántartásaikat utólag (tanúkkal, kimutatásokkal, jelenléti ívekkel, szerződésekkel) kívánják bizonyítani, erre azonban nincs lehetőség. A Kúria kimondta, hogy ahol jogszabály meghatározott tartalmú nyilvántartás vezetését írja elő gépjárművenként a költségelszámolás alapdokumentumaként, ott nem lehetséges a nyilvántartás hitelességét utólag, más bizonyítékokkal alátámasztani, a szabályszerű nyilvántartás egyéb módon nem pótolható.

A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő útnyilvántartás esetében becslési eljárás sem alkalmazható a gépjármű-üzemeléssel összefüggő költségek megállapítására, hiszen azzal az adóhatóság az adózók törvény által kötelezően előírt igazolási kötelezettségét venné át.  

A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő útnyilvántartása esetén az adott költség nem vehető figyelembe, azaz úgy kell tekinteni, mintha az adózó nem vezetett volna útnyilvántartást.

Ugyan a törvény az útnyilvántartás helyett –kisegítő szabályként – bizonyos esetekben (mezőgazdasági őstermelőnél, egyéni vállalkozónál) lehetővé teszi havi 500 km útátalány elszámolását, azonban a tapasztalat az, hogy ez a keret általában nagymértékű eltérést jelent a tényleges költségekhez képest. A jogszabálynak megfelelő, teljes körű útnyilvántartás vezetése fontos a vállalkozásoknak.

Forrás: nav.gov.hu