Egyes adózóknak az új Art. alapján kötelező lesz bejelenteniük külföldön vezetett bankszámláik adatait. Az évfordulókor már meglévő cégszámlák adatait 2018. január 31-ig kell megadni a NAV felé.

A hatályba lépett új adózás rendjéről szóló törvény az adózók és az adózási szakemberek számára egyaránt számos újdonságot és meglepetést tartogat. A tavalyi év utolsó napjaiban kihirdetett 2017. évi CL. törvény (új Art.) egyik lényeges újítása, hogy egyes adózóknak 2018. január 31-ig be kell jelenteniük a NAV felé a 2018. január 1-jén már meglévő külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát és a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét. 2018. január 1-jétől ezen adózói körnek a külföldi számlaszámokat érintő változást 15 napon belül szintén be kell jelenteniük a NAV felé. Így bejelentendő a külföldi pénzintézetnél vezetett számla száma, a számlát vezető külföldi pénzintézet neve, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napja.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 75. § b) pontja az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 3. számú mellékletének 5 százalékos adómérték alá tartozó szolgáltatásokat tartalmazó II. részét 2018. január 1-jei hatályba lépéssel egy új 3. ponttal egészíti ki. E rendelkezés alapján az étkezőhelyi vendéglátást/étkeztetési szolgáltatást 2017. december 31-ig terhelő 18 százalékos adómérték 2018. január 1-jétől 5 százalékra csökken. (Ezzel egy időben a Mód. tv. 77. § a) pontja hatályon kívül helyezi az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. részének 4. pontját, amely alapján az étkezőhelyi vendéglátás 18 százalékos adómérték alá tartozott 2017. január 1-jétől.)

Ahhoz, hogy az adott szolgáltatás az Áfa tv. 3. számú melléklet II. rész 3. pontja alapján 5 százalékos adómérték alá tartozzon, a következő feltételeknek kell együttesen fennállniuk:

• Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia,
• ennek a szolgáltatásnak a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia,
• a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia.

A feltételek konjunktív feltételek, vagyis ha ezek közül bármelyik nem teljesül, az adott ügyletre a kedvezményes adómérték nem alkalmazható.

Az étkeztetési szolgáltatásokra vonatkozó kedvezményes adómérték alkalmazásának feltételeivel kapcsolatban az alábbi részletes tájékoztatók, magyarázatok találhatóak honlapunkon (amelyek ugyan e szolgáltatáskörben a 27 százalékról 18 százalékra történő áfa kulcs csökkentés kapcsán születtek, de tartalmában a 18 százalékról 5 százalékra történő áfa kulcs csökkentés vonatkozásában is ugyanúgy irányadóak):

•  „Milyen feltételek mellett alkalmazható az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során a 18 %-os kedvezményes adómérték 2017. január 1-jétől” (2016. december 7.)
•  „Január 1-jétől 9 százalékponttal csökken az éttermi étkezés áfája” (2016. december 31.)
•  „Gyakran ismételt kérdések az étkeztetési szolgáltatásra alkalmazható kedvezményes adómértékkel összefüggésben I-II.”  (2017. január 6. és 30.)

Átmeneti rendelkezés

A kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazásával kapcsolatos átmeneti rendelkezést az Áfa tv. 2018. január 1-jétől hatályos 308. §-a tárgyalja. E rendelkezés értelmében az Áfa tv. 3. számú melléklet II. rész 3. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont, azaz a teljesítés időpontja 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

A 84. § (2) bekezdésében említett esetek közül az étkeztetési szolgáltatás tekintetében az előlegre vonatkozó szabály bír jelentőséggel. Az Áfa tv. 59. §-a, valamint a 84. § (2) bekezdés b) pontja alapján, amennyiben étkeztetési szolgáltatás kapcsán 2018. január 1-je előtt előleg fizetésére (jóváírására, kézhezvételére) kerül sor, úgy az előleg vonatkozásában a 2017. december 31-ig hatályos adómértéket kell figyelembe venni. Ha az előleg jóváírása, kézhezvétele 2018. január 1-jén vagy azt követően történik, már a kedvezményes, 5 százalékos adómértéket kell alkalmazni.

http://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/etkeztetesi_szolgaltatas.html

A szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLVI. törvény alapján a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalékra csökken. Az adó alanya a megváltozott adómértéket a 2018. január hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazhatja először.

A fizetendő adó az adóalap után számított adó csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével. Az adómérték változás az igénybe vehető adókedvezmények mértékét – ide nem értve a kutatás-fejlesztési tevékenységhez, valamint a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményt – is érinti.

http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szocialis_hozzajarulasi_ado/Tajekoztato_a_szocial20171229.html

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) módosítása szerint 2018. január 1-jétől a belföldi természetes személynek nem kell 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie az ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelmekkel összefüggésben.

Az új rendelkezés először a 2018. év január hónapban megszerzett ingatlan bérbeadásból származó jövedelmekre alkalmazható.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalapba tartozó személyi jövedelemadó-előleg alapot képező olyan jövedelem, amely után járulék,- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem merül fel.

Az Eho tv. 5.§ (2) bekezdése alapján az említett jövedelemmel összefüggésben nem merül fel az általános – 19,5 százalék –mértékű kötelezettség teljesítése sem.

A 2011. évi CCVI tv. 6.§-a alapján vallási közösség lehet

• vallási tevékenységet végző szervezet.
• országgyűlés által elismert egyház (bevett egyház) /tv. melléklete tartalmazza/

  A vallási tevékenységet végző szervezetre az egyesületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát cégkapu regisztrációra kötelezett. (9/A.§ (2))

Az egyházi jogi személy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye. (10.§). A bevett egyház jogi személy. A belső egyházi jogi személy a bevett egyház belső szabálya szerint működik. A belső egyházi jogi személyre a bevett egyházra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

A 2011. évi CCVI. tv 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet (pl. nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális stb.) ellátó intézmény a bevett egyház belső szabálya szerint belső egyházi jogi személynek minősülhet. Nem minősül belső egyházi jogi személynek a vallási közösség által létrehozott gazdasági társaság, alapítvány és egyesület.

A fentiek alapján, ha a vallási közösség (akár bevett egyház, akár vallási tevékenységet végző szervezet) pl. létrehoz egy alapítványt szociális tevékenység ellátása érdekében, akkor a létrehozott gazdasági társaság, alapítvány vagy egyesület cégkapu regisztrációra köteles.

451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól

Gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely

89. § (1) A kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhelyre (a továbbiakban: cégkapu) a hivatali tárhelyre vonatkozó rendelkezések a e §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezik.

(2) Gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu-regisztrációt a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezheti.

(3) A cégkapu regisztrációja osztott. A szolgáltató kizárólag a cégkapu kezelésére az adott gazdálkodó szervezetnél felhatalmazott természetes személyt (a továbbiakban: cégkapumegbízott) tartja nyilván, az adott gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu igénybevételével elektronikus kapcsolattartásra jogosult további felhasználók (a továbbiakban: a gazdálkodó szervezet nevében eljárni jogosult személyek) regisztrációját a cégkapumegbízott végzi.

(4) A szolgáltató a (3) bekezdés szerinti személyeket nyilvántartja és biztosítja számukra a hozzáférést a KAÜ-n keresztüli azonosítást követően a cégkapuhoz.

(5) A cégkapu szolgáltató – ha a gazdálkodó szervezet ezzel ellentétesen nem rendelkezik – a gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu címet a rendelkezési nyilvántartásba, mint a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége, bejelenti. Ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele szükséges, a cégkapu szolgáltató e jogosultságával csak akkor él, ha a gazdálkodó szervezet a rá vonatkozó nyilvántartásban szerepel.

(6) A cégkapu használója, azon keresztül valamely szervezet nevében tevékenységet végző, az E-ügyintézési tv. 35. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti KASZ-szal rendelkező és e KASZ segítségével magát azonosító természetes személy lehet.

(7) A cégkapu szolgáltató a szolgáltatást megszünteti, ha azt a gazdálkodó szervezet kéri, vagy ha annak a cégkapu használatára vonatkozó jogosultsága megszűnt.

(8) A cégkapu-megszüntetésre vonatkozó állapot bekövetkezéséről a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a cégkapu szolgáltatót tájékoztatja.

(9) A gazdálkodó szervezetnek a küldemény átvételére jogosult meghatalmazottjának kell tekinteni azt a dokumentumot vagy tértivevényt (küldeményt) fogadó személyt, aki részére a cégkapumegbízott az adott cégkapuhoz hozzáférést biztosított. Vélelmezni kell azt is, hogy a cégkapuról érkező küldemény az adott cégkapu használatára jogosulttól származik.

(10) A gazdálkodó szervezet nevében történő eljárási jogosultság megszűnésekor a cégkapumegbízott törli a nyilvántartásból a korábban feljogosított személy azonosító adatait, illetve a hozzáférési jogosultságait.

(11) A gazdálkodó szervezet a cégkapumegbízott jogosultságának megszűnéséről 5 munkanapon belül, az új cégkapumegbízott bejelentésével egyidejűleg köteles értesíteni a szolgáltatót.

(12) A szolgáltató a cégkapumegbízottakról történeti nyilvántartást vezet, hogy tanúsítani lehessen, adott időszakban ki volt feljogosítva a cégkapu kezelésére.

90. § (1) A cégnyilvántartásban szereplő gazdálkodó szervezet a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmének beküldése és a kérelmének a nyilvántartást vezető szerv által történő visszaigazolása után, a visszaigazolásban a nyilvántartást vezető szerv által megadott egyedi azonosító birtokában is igényelhet cégkaput.

(2)^] A cégkapu szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt esetben a szolgáltatást az igénylést követő 90. napon megszünteti, ha a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban nem szerepel.

(3) Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. § m) pontjában kijelölt szolgáltató – közszolgáltatási szerződés alapján – az E-ügyintézési tv. 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló tartós tárhelyet 300 MB méretig díjmentesen biztosítja minden gazdálkodó szervezet számára. A szolgáltató biztosítja, hogy a küldemények mérettől függetlenül is beérkezzenek a tárhelyre.

91. § Egyéni ügyvéd, valamint szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során cégkaput is használhat. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet alatt az egyéni ügyvédet, valamint a szabadalmi ügyvivőt kell érteni, aki a regisztrációnál a saját nevében jár el.

A rendelkezésére álló adatok elemzése alapján a NAV személyes adótanácsot ad. A választásra jogosult cégek 2016. évi számviteli, bevallási és foglalkoztatási adataiból kiindulva kalkuláltak az adóhivatal elemzői, mintha a cég számviteli és egyéb adatai pontosan úgy alakulnának 2018-ban is, mint 2016-ban. ha valamelyik cég 2016-hoz képest több munkavállalót alkalmaz jövőre, akkor még több közterhet spórolhat meg.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) segít a vállalkozásoknak a megfelelő adózási mód kiválasztásában: azok a vállalkozások, amelyek a kiva választásával a becsült számítások szerint legalább 10 százalékkal kevesebb adót fizetnének, a jövő héten az ügyfélkapun keresztül kapják meg az erről szóló személyes tájékoztatást

A civil szervezet éves költségvetési tervét a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el. A civil szervezet szolgáltatásai fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek. (350/2011. (XII.30.) kormányrendelet) A költségvetési tervet el kell fogadtatni a beszámoló elfogadására jogosult szervvel!

A kapott támogatásokról olyan elkülönített számviteli nyilvántartást kell vezetni, mely alapján támogatásonként megállapítható és ellenőrizhető a felhasználás [Civil tv. 20.§ (4)]

A kapott adományt és annak felhasználását, elkülönítetten kell kimutatni, amennyiben kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás (Szja, Tao, Áfa) került kiállításra vele kapcsolatban [Sz. Korm.rend. 9.§ (10)]

Fontos, 2017. január 1-től ÚJ számviteli kormányrendelet vonatkozik a civil szervezetekre.( 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól)

A 479/2016. kormányrendelet 14. § (1) szerint, oly módon kell a nyilvántartási rendszert kialakítani (részletezni) − függetlenül a könyvvezetés módjától −, hogy abból a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő jogszabályokban meghatározott adatokkal, a továbbutalási céllal kapott támogatásokkal, valamint az európai uniós forrásokból származó összegekkel kapcsolatos információk is rendelkezésre álljanak.

2017. november 1-től a helyi iparűzési adóbevallási kötelezettségen túl, az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallást is lehetősége van az állami adó- és vámhatóságon (továbbiakban: NAV) keresztül, elektronikusan teljesíteni.

A 2017. adóév vonatkozásában a 17HIPAEK jelű nyomtatványt használja. Az Általános Nyomtatvány-kitöltő Keretprogramra (ÁNYK) optimalizált HIPAEK bevallás kitöltő programját, valamint a kitöltést segítő aktív súgót a NAV honlapján érheti el:  http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto programok.

A helyes kitöltést a programban rövid, figyelmeztető üzenetek, valamint a kitöltési útmutató segíti.

A NAV az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallást – befogadó nyugta kiadása mellett – késedelem és tartalmi vizsgálat nélkül, elektronikusan továbbítja a megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóságnak és a folyamat során azt vizsgálja, hogy a bevallást benyújtó jogosult-e legalább az egyéb bevallások (társasági adóbevallás) benyújtására, intézésére.

A NAV-hoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.

forrás: nav.gov.hu

A pótbefizetés szabályait a Ptk.-ban a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó résznél találjuk meg, más társasági formánál nem. Tekintettel azonban a Ptk. diszpozitív jellegére, e pótbefizetési szabályokat más társasági formáknál is alkalmazni lehet, az erre vonatkozó társasági alapító okirat döntése esetén.

A Ptk. 3:183. §-a értelmében ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni.

A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően nem csak pénzzel, hanem a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással szemben támasztott követelményeknek megfelelő más vagyontárggyal is teljesíthető.

A pótbefizetés tehát nem pénzbeli szolgáltatás útján, például tárgyi eszközök, anyagok átadásával vagy tagi kölcsönnek, mint követelésnek az átadásával is lehetséges. A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni.

A saját tőke hiánya miatti pótbefizetésről leggyakrabban az adott üzleti év számviteli beszámolójának az elfogadásánál szoktak dönteni. Az elfogadott beszámolóból derülhet ki ugyanis, hogy a társaság saját tőkéje nem felel meg az előírtaknak, a saját tőke összevont értéke nem éri el a minimálisan még elfogadható szintet. Emiatt gondoskodni kell a saját tőke hiányának rendezéséről.

Amennyiben a társaság tulajdonosai vállalták a pótbefizetést, és ezáltal a társaság létesítő okirata tartalmazza a pótbefizetésre vonatkozó lehetőséget, illetve annak teljesítése feltételeit, úgy pótbefizetéssel lehet a leggyorsabban a saját tőke hiányát megszüntetni. A pótbefizetés teljesítésével az eszköznövekedés mellett megnövekszik a saját tőke összege, javul a saját tőkének a jegyzett tőkéhez viszonyított aránya, csökkenhet, sőt meg is szűnhet a saját tőke hiánya.

Fontos kiemelni, hogy a pótbefizetéssel a tulajdonosok csak ideiglenesen adják át a pénzeszközeiket, egyéb eszközeiket a társaság részére. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket ugyanis vissza kell fizetni, amennyiben az eredményes gazdálkodás következtében a saját tőke pótlása a pozitív eredmények által sikeresen megtörtént.

A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére kell visszafizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó pótbefizetést ellenben nem kell visszafizetni.

A pótbefizetés visszafizetése esetén a magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 7. § (1) bekezdés c) pontja értelmében nem szerez jövedelmet, ugyanis a magánszemély által korábban átadott vagyoni érték nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatása valósul meg.

Ugyanakkor sokszor okoz gondot, hogy a pótbefizetést teljesítő tulajdonos a pótbefizetés visszafizetésének az időpontjában már nem tulajdonos, mivel eladta az üzletrészét. Ebben az esetben a pótbefizetés összegét az új tulajdonosnak kell visszafizetni. A pótbefizetés visszafizetésénél, amennyiben azt magánszemély tulajdonosnak fizetik vissza, arra is figyelni kell, hogy ezzel az új tulajdonos jövedelemhez jut. Az új tulajdonosnak visszafizetett, más által befizetett pótbefizetés összege után tehát a magánszemély tulajdonosnak adót kell fizetnie.

1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani

A termék értékesítésekor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor) minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla (ami tartalmazza a vevő nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgép használatra kötelezettek – speciális esetektől eltekintve – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát. Ha a vásárló akár egy doboz gyufát is vásárol, a nyugta kiállítása kötelező. A nyugtát a vételár átvételekor a vevőnek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni, ahonnan a vevő könnyen elveheti. Ha a vásárló számlát („áfás számlát”) kér, akkor a számla mellett nyugtát már nem kell kiállítani. A nyugtaadást a NAV ellenőrzi és elmulasztását szigorúan bünteti.

2. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani

A kasszában ténylegesen található összegnek egyeznie kell azzal az összeggel, ami a kiadott bizonylatok alapján adódik. Ezt a NAV ellenőrzi és az érdemi eltérést bünteti. Szabad a kasszából kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. váltópénz) pénzt a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.

3. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni

Minden pénztárgépnek – hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP szám”. Ezt a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgépen, vagy hozzá egyértelműen köthetően (pl. mellette egy táblán), a vevő számára jól látható helyen, legalább 3 centiméteres betűmagassággal kiírni.

4. A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie

A pénztárgéphez pénztárgépnapló tartozik, amit vásárláskor megkap a pénztárgép üzemeltetője. A napló a pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza: üzembe helyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek javításra, stb. Ha a pénztárgépet a szervizes magával viszi a javítás miatt, a gépnaplóban ezt is rögzíteni kell, de a naplót továbbra is az üzemeltetési helyen kell tartani, mert az abban lévő bejegyzés tanúskodik arról, hogy az üzemeltető jelenleg miért cserepénztárgéppel vagy kézi nyugtával tesz eleget a bizonylatkiállítási kötelezettségének.

5. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell

A pénztárgép üzembe helyezésekor annak üzemeltetője szerződést köt valamelyik mobilszolgáltatóval a pénztárgép és a NAV közötti adatkapcsolat biztosítására. Ha az üzemeltető hibájából (pl. a díj nem fizetése miatt) ezt az adatkapcsolati szolgáltatást a mobilszolgáltató szünetelteti, akkor az adatszolgáltatás meg nem valósulása miatt az üzemeltető büntethető.

+1. Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező

A pénztárgépen évente egyszer éves felülvizsgálatot kell végeztetni. Ennek elvégzésével bármelyik olyan pénztárgép műszerészt meg lehet bízni, aki az adott pénztárgéptípus forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen elvégezte. Az éves felülvizsgálat díja jelenleg nem hatósági áras, az a műszerésszel történő alku kérdése. A felülvizsgálat két részből áll. Az egyik a forgalmazói szoftver felülvizsgálat, aminek eredményéről a forgalmazó és az adóügyi ellenőrző egység gyártója egy egyedi azonosítószámmal ellátott igazolást készít. A másik a helyszíni vizsgálat, amit a műszerész végez el. Az első éves felülvizsgálatra a pénztárgép üzembe helyezését követő egy éven belül, a további felülvizsgálatokra pedig az előző felülvizsgálatot követő egy éven belül kell sort keríteni.