A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014. október 30-án bevezette az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó meghatalmazások adását megkönnyítő új szolgáltatását az eBEV portálon.

Az eBEV portál “Képviseletek” menüpontjából elérhető új szolgáltatással a cégbejegyzésre kötelezett gazdasági társaságok törvényes képviselői kezelhetik az adóügyek elektronikus intézésére már jogosultsággal rendelkező állandó meghatalmazottaik ügyintézési jogait. Lehetőség van a webes felületen a meghatalmazás módosítására. Az új meghatalmazás a meghatalmazott jóváhagyásával válik érvényessé. Az ügyfélkapun módosított meghatalmazás esetén nem szükséges az adóhatósághoz a T180 jelű adatlapot benyújtani.

Az új felületet nem kötelező igénybe venni, az kizárólag egy plusz szolgáltatás, amely használata esetén nem szükséges a NAV honlapján található Általános Nyomtatványkitöltő keretprogramot, valamint a T180, vagy T182 jelű nyomtatványt letölteni, elegendő az ügyfélkapus bejelentkezést követően a felületen kért adatokat megadni, a meghatalmazást elektronikusan csatolni, ezt követően a bejelentést véglegesíteni.

2014. július 1-től hatályba lépett a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet.

E rendelet hatálya – a nyugta tekintetében – a nyomtatvány felhasználásával kibocsátott nyugtára, a számítógéppel előállított nyugtára, valamint (a jogszabály kifejezett rendelkezése esetén) a pénztárgéppel kibocsátott nyugtára terjed ki.

Ezen rendelet lehetővé teszi a a számítógéppel előállított nyugták kiállítását is 2014. július 1. napjától, de kizárólag abban az esetben, ha a 16.§-ban írt feltételek teljesülnek. A 16. § (1)-(3) bekezdései pedig követelményként írják elő az alábbiakat:

 (1) A számítógéppel előállított nyugtával szemben követelmény, hogy a program a sorszámozást kihagyás és ismétlés nélkül biztosítsa.

(2) Az (1) bekezdés szerinti program értékesítésekor az értékesítő köteles a vevő részére átadni vagy egyéb módon rendelkezésére bocsátani ezen program fejlesztője által készített, magyar nyelvű felhasználói dokumentációt.

(3) A (2) bekezdés szerinti dokumentációnak tartalmaznia kell a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást és a program valamennyi funkciójának ismertetését. A program kizárólag a dokumentációban szereplő funkciókat hajthatja végre.

Az iskolákban, a közétkeztetésnél lehetőség van arra, hogy számítógéppel kiállított nyugták használjanak, ha a program írójától megfelelő nyilatkozattal rendelkeznek. Így nem kell a diákoknak számlát kiállítani az étkezési díjakról, elégséges a számítógépes nyugta.

Az osztalék megállapításának, fizetésének szabályait 2014. március 15-éig alapvetően a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: gazdasági társaságokról szóló törvény, rövidítve: Gt.) és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény, rövidítve: Szt.) szabályozta.

A témában új helyzetet teremtett a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Polgári törvénykönyv, rövidítve: új Ptk.), mert annak 2014. március 15-i hatálybalépésével a Gt. hatályát vesztette, a benne lévő szabályok alapvetően, de nem egy az egyben beépültek az új Ptk.-ba.

Fontos megemlíteni a 2013. évi CLXXVII. törvényt, amely a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza (a továbbiakban: Átmeneti törvény). E törvény ad eligazítást például abban a tekintetben, hogy az új Ptk. hatálybalépésekor már működő gazdasági társaságoknak hogyan kell eljárniuk.

Az osztalék fizetésének szabályai az új Ptk.-ban a korlátolt felelősségű társaságoknál

A tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (a továbbiakban: osztalék) illeti meg. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

Az új Ptk. szerint, ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.

További kapcsolódó szabály, hogy ha a vagyoni hozzájárulást a társasági szerződés nyilvántartásba vételi kérelmének benyújtásáig a tagok nem teljes körűen teljesítették, akkor a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

A társaság saját üzletrészt szerezhet ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére a taggyűlési határozat alapján, ha egyébként osztalék fizetéséről határozhatna. A társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg, az arra eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani.

Az osztalékelőleg fizetésének szabályai az új Ptk.-ban a korlátolt felelősségű társaságoknál

A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

- közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel,

- a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét, és

- a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. Az osztalékelőleg fizetését az új Ptk. a Gt. szabályozásához hasonló módon szabályozza, de az osztalékelőleg kifizetésének nem teszi feltételévé azt, hogy a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését arra az esetre, ha a társaság nem fizethetne osztalékot, hanem ezt a kötelezettséget maga a törvény mondja ki, és ezzel a garanciális elemek fenntartása mellett egyszerűsíti a kifizetésről szóló döntéshozatalt. Mivel a kifizetésre vonatkozó szabályozás alapvetően hitelezővédelmi célú, és ilyen értelmű garanciális elemeket tartalmaz, az új Ptk.-ban rögzített szabályoktól való eltérés nem elfogadható, azt az új Ptk. kifejezetten tiltja.

Osztalékfizetés előtti kötelező nyilatkozat megszüntetése

Törölte az új Ptk. a Gt. azon rendelkezését, amely szerint az ügyvezetőknek osztalékfizetést megelőzően írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését.