A Magyar Közlöny 2016. december 16-i  197. számában jelent meg az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi CCXII. törvény, amely  bevezette az új lakás építésre, értékesítésre 2016. január 1-től bevezette az 5%-os áfát. (Ez a rendelkezés 2019. december 31-ig lesz hatályban.)

Hogy egészen pontosan mire is vonatkozik az 5%-os áfa, az a törvényszövegből derül ki. Nos, az előbbi törvénymódosítás az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázatot a következő 50. és 51. sorral egészített ki:

„50. A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert

51. A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.”

Csak emlékeztetőül: az Áfa 82. § (2)  bekezdése szerint a 3. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.

De nézzük meg  a 86.§(1) j) pontját is, amely a következőképpen rendelkezik:

86. § (1) Mentes az adó alól:

j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek

ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy

jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

Ezen rendelkezések alapján az 5%-os áfa 2016. január 1-től az új lakás vásárlásra is vonatkozik, tehát nem csak az építésre. Az építtetők azonban jellemzően bruttó árakat adnak meg, így még az is előfordulhat, hogy az áfa csökkentést elrejtik (a bruttó ár nem változik, az áfa alapot igazítják az 5%-os áfához.)

Itt érdemes elolvasni az NGM vonatkozó közleményét, amely az átmeneti kérdéseket próbálja rendezni:

Az új lakásokra már kifizetett, 27 százalékos áfával számított előlegeket nem érinti az áfacsökkentés, aki már idén leszerződött az új lakására és előleget is fizetett korábban, az csak a vételár maradék, jövőre esedékes részére érvényesítheti a kedvezményes, 5 százalékos áfát – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön

A teljesítés, illetve az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja irányadó az áfa mértékének meghatározásakor. Előleg esetében ez gyakorlatilag a fizetés módjától függ, és ahhoz kötődik, amikor az eladó megkapja az ellenértéket – fejtették ki.  Például ha a vevő bankszámlán keresztül utalja az előleget, akkor a jóváírás, ha készpénzben fizeti ki, akkor a kézhezvétel napja határozza meg a teljesítés időpontját.

Amennyiben a teljesítés – ebben az esetben fizetés – 2015. december 31-ig megtörténik vagy már megtörtént, akkor az előleg számlának 27 százalékos áfát kell tartalmazni. Az előleggel csökkentett vételár kifizetésekor viszont annak az időpontja számít. Ha az már 2016. január 1-jén vagy azt követően történik, akkor a fennmaradó vételár után 5 százalékos áfát kell felszámítani.

Az NGM azt is ismertette, hogy az építtetővel kell megegyezniük az árban azoknak, akik bruttó árral,  az áfa összegét is tartalmazó teljes vételárral kötötték meg a szerződést, és 2016. január 1-jén, vagy azt követően fizetnek. Ez egy polgári jogi jogviszony, amely a szerződő feleken – az eladón és a vevőn – múlik, akik jogvita esetén a bírósághoz fordulhatnak.

A jogszabálymódosítás célja az, hogy az áfakulcs csökkentéséből származó megtakarítás a vevőnél csapódjon le. Az NGM reményei szerint a korábban – bruttó összegben – kötött megállapodások összegét az eladó, az áfa mértékének mérséklésével arányosan csökkenti majd.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 2015. június 25-étől hatályos – az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel beiktatott – 26/A. §-a értelmében új fogalom: a növekedési adóhitel [NAHI], s ahhoz kapcsolódóan új lehetőség: a növekedési adóhitelre jutó adó halasztott módon történő megfizetése [NAHI-kedvezmény] került bevezetésre, amellyel a feltételeknek megfelelő adózó, választása szerint élhet, első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettségének a megállapítása során1. A konstrukció lényege, hogy a fejlődést mutató vállalkozásoknak az adóévi adó egy részét csak később, az adóévet követő két adóévben kell megfizetniük, amelyet – mintegy kamatmentes kölcsönt – a további növekedésükre fordíthatnak; innen a növekedési adóhitel elnevezés.

Itt tájékozódhat:

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/tarsasagi/Uj_kedvezmeny_a_tarsa20151212

Általános forgalmi adó 

• Közösségen belüli beszerzés és önadózással megállapított importáfa esetén az adólevonási jog csak abban az időszakban lesz érvényesíthető, amelyben a levonható adó felmerült.  Minden más esetben folyó időszakban csak olyan adólevonási jog lesz érvényesíthető, amely a bevallás időszakában, vagy a bevallás időszakát magában foglaló évet megelőző egy éven belül keletkezett. Az el nem évült, de a fentiek szerinti időszakokban nem érvényesített levonható adó a továbbiakban csak a keletkezésének időszakában lesz érvényesíthető önellenőrzéssel.

   

• Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának a teljesítési időpont főszabályként az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz.

Két esetben is felmerül kivétel, a következők szerint:

1. amennyiben az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, a teljesítés időpontja a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja lesz
2. amennyiben pedig az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontra esik, a teljesítés időpontja az elszámolási időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap lesz (a korábban elfogadott szabályok szerint ez 30 nap volt)

Az új szabályokat az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszakokra kell először alkalmazni, amelyek esetén a fizetés esedékessége is 2015. december 31. utánra esik.

• A kockázatosnak minősítésített adózónál a visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje kötelezően 75 nap.

Adózás rendje

Az állami adóhatóság negyedévente a cégjegyzésre kötelezett és az áfaregisztrált adózókat minősíti. A megbízható adózók kedvezményekben részesülnek, míg a kockázatosnak minősített adózók esetében szigorúbb szabályok érvényesülnek.

A megbízható adózó: A megbízható adózói státusz feltétele, hogy az adózó legalább 3 éve folyamatosan működjön (vagy legyen áfa-regisztrált), ne rendelkezzen 500.000 Ft-ot meghaladó nettó adótartozással, és ne minősüljön kockázatos adózónak. További feltételek, hogy a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben:

• a terhére megállapított összes adókülönbözet ne haladja meg a tárgyévi adóteljesítménye 3%-át;
• nem indítottak ellene végrehajtási eljárást;
• nem áll(t) csőd- , felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás, vagy fokozott adóhatási felügyelet alatt
• nem áll(t) adószám törlés, illetve adószám felfüggesztés hatálya alatt.

  Nem minősülhet továbbá megbízható adózónak az adóalany, ha rá a tárgyévet megelőző 2 évben kiszabott és esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja a tárgyévi adóteljesítménye 1%-át.

   

  A megbízható adózók számos kedvezményben részesülnek:

• bizonyos feltételek esetén az ellenük indított adóhatósági ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot;
• bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségük elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül felhívást küld kötelezettségük teljesítésére, illetve a hiba javítására, és mulasztási bírságnak csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye;
• a részükre kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határa az általános szabályokhoz képest 50%-kal csökken (feltéve, hogy a mulasztás vagy adóhiány megállapítása következtében megbízható adózói státuszukat nem veszítik el);
• a velük szemben fennálló maximum 500 000 forint összegű tartozásra az adóhatóság évente egy alkalommal az adózó kérelmére vagy az adóhatóság által kiküldött felhívás elfogadása esetén automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez.

A kockázatos adózó: Az adóhatóság kockázatosnak minősíti azokat a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló adózókat, akik szerepelnek a nagy összegű adóhiánnyal, adótartozással rendelkező, illetve be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, valamint akikkel szemben az adóhatóság egy éven belül ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott. A kockázatos adózói minősítés 1 évig áll fenn, azonban megszűnik a soron következő negyedéves minősítéskor, amennyiben az adózó az arra okot adó adóhiányt, illetve adótartozást, valamint a kapcsolódó bírságot és pótlékot megfizette.

A kockázatos adózók esetében:

• az adóhatósági ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik;
• a visszaigényelt áfa kiutalási határideje 75 nap;
• az adózót terhelő késedelmi pótlék mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszöröse;
• az adózó terhére kiszabható mulasztási bírság és adóbírság legkisebb mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának az 50%-a, a kiszabható bírság felső határa az általános szabályokhoz képest 50%-kal emelkedik.

• Az adószerv és a vámszerv által eddig külön vezetett nyilvántartásokban szereplő fizetési kötelezettségek 2016. január 1-jétől egységes közös folyószámlán kerülnek nyilvántartásra. A közös folyószámla miatt a tartozásmentesség igazolása a továbbiakban már egységesen lesz kérhető.
• Szigorodnak az adóregisztrációs eljárás szabályai, az adószám megállapításának megtagadása esetében a vizsgált adótartozási összeghatárok a korábbi 15 és 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkennek, bővül továbbá a vizsgált személyi kör és 180 napról 360 napra hosszabbodik a vizsgálati időszak.
• A köztartozásmentességre vonatkozó feltételeknek a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján kell teljesülniük. Az adózók észrevételt tehetnek a köztartozásmentes adózói adatbázisból történő törlésük esetén.

   

  Társasági adó 

• Növekedési adóhitel egy olyan halasztott adófizetési lehetőség, mellyel az adózónak lehetősége nyílik arra, hogy a tárgyévi adózás előtti eredményének a megelőző adóév adózás előtti eredménye ötszörösét meghaladó része után fizetendő adót (azaz a növekedési adóhitelre jutó adót) a tárgy év helyett a soron következő két adóévben fizesse meg.

  A növekedési adóhitel abban az esetben választható, ha az adózó adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy azt megelőzően keletkezett, ebben az időszakban nem vett részt átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban, illetve ha az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig ezen választásáról az adóhatóság részére nyilatkozik.

• Előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye: új támogatási korlát kerül bevezetésre, mely szerint az egy előadó- művészeti szervezetnek jutatott összes támogatás nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet előző évi EGT tagállamban elért éves jegybevételének a 80%-át és nem lehet több mint 1,5 milliárd forint. Ezen módosítás a támogató adózót nem érinti.
• Civil szervezetek adózása: a Civil törvény fogalmi rendszerében nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek többek között az adomány elfogadása, a cél szerinti tevékenység, a pénzeszközök befektetése, társasági részesedésbe elhelyezése, valamint az ingatlan megszerzése és használatának átruházása. Azonban az alapítványnak, közalapítványnak, egysületnek és köztestületnek társasági adót kell fizetnie az alapcél szerintinek minősülő, ingatlan vásárlásából, használatából és elidegenítéséből származó jövedelme után.
• A 30 millió forintot meg nem haladó reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség minden további feltétel nélkül elismert költségnek számít. A rendelkezés visszamenőleges hatállyal a 2014. évre vonatkozóan került megállapításra.
•  IFRS-átállás adókövetkezményei: 2016. január 1-jétől bevezetésre kerül a hazai jogrendszerben a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) szerinti beszámoló készítés lehetősége. Figyelemmel arra, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolást választó, illetve a későbbiekben arra kötelezett társaságok adókötelezettségeiknek (társasági adó, helyi iparűzési adó, energiaellátók jövedelem adója) is az IFRSek szerinti adóalap alapján tesznek eleget, ezért az átálláshoz kapcsolódóan számos új társasági adórendelkezés bevezetésére került sor.

   

  Helyi iparűzési adó 

•  K+F adókedvezmény: Új K+F adókedvezmény kerül bevezetésre a helyi iparűzési adó rendszerébe, mely szerint az adóalany a törvényben előírt általános szabályok szerint számított adóját az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti. A rendelkezés a K+F költségek – részbeni – kétszeres levonhatóságát eredményezi, egyrészt annak teljes összege adóalap-csökkentő tételként elszámolható, másrészt további 10%-os adókedvezmény biztosítható. Az önkormányzat saját hatáskörében rendeleti úton dönthet arról, hogy bevezeti-e a kedvezményt.
• Autópályadíj, külföldi útdíj levonhatósága: A külföldön megfizetett útdíjnak, mind pedig a belföldön megfizetett úthasználati díjnak a költségként történő elszámolásán túl 7,5% levonható az iparűzési adóból.
• Mentesülés az adóbevallás benyújtása alól: Nem kell adóbevallást benyújtani abban az esetben, ha az önkormányzati adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján adófizetési kötelezettség nem terheli az adóalanyt. 2017-től a helyi iparűzési adóalanya bevallási kötelezettségét az általános nyomtatványkitöltő programból elérhető, az állami adóhatósághoz benyújtott elektronikus bevallási nyomtatványon is teljesítheti. Az adóhatóság a bevallást a megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul elektronikus úton elküldi, melyet az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni feltéve, hogy az az adóhatósághoz határidőben benyújtásra kerül.
• IFRS-átállás adókövetkezményei:Az IFRS-ek szerinti beszámoló-készítésre történő átálláshoz kapcsolódóan a helyi iparűzési adó törvény-rendszerébe is több új rendelkezés került bevezetésre.

   

   

  Személyi jövedelemadó

• 15%-ra csökken a személyi jövedelemadó mértéke
• Kétgyermekesek családi kedvezménye: A kétgyermekes családoknál a gyermekek után érvényesíthető családi kedvezmény a jelenlegi havi és gyermekenkénti 10 000 forintról 12 500 forintra nő. Ez a kétgyermekes családoknak havi 5000 Ft nettó jövedelemnövekedést eredményez.
• Bevallási nyilatkozat: Újabb lehetőség nyílik a magánszemélyek részére, hogy adóbevallási kötelezettségüket egyszerűbben teljesítsék. Ezzel a lehetőséggel azok élhetnek, akik meghatározott feltéteket teljesítenek (akik csak a munkáltatótól, rendszeres jövedelmet juttató más szervezettől szereztek jövedelmet, semmilyen kedvezményt nem érvényesítenek stb.). A nyilatkozat első alkalommal a 2015-ben megszerzett jövedelmekről 2016. január 31-éig tehető meg főszabály szerint a munkáltató felé. Ha ebben az időpontban nincs munkáltatója a magánszemélynek, a nyilatkozatot közvetlenül az adóhatóság felé is megteheti. A nyilatkozat megtételét a munkáltató jelzi az adóhatóság felé, amely azután 2016. május 20-áig megállapítja az adót. Az adómegállapítás kapcsán a magánszemélynek csak akkor jelez vissza az adóhatóság, ha különbözetet állapít meg a megállapított adó és a magánszemélytől levont előleg között. Azonban az Egyszerűsített bevallás a „söralátét” megszünik 2016-tól.

• 200 ezer forintig jár a részletfizetés: Ha a magánszemélynek a bevallás benyújtásával egyidejűleg személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége van, kérheti a bevallásában a 6 hónapos pótlékmentes részletfizetés engedélyezését. Az egészségügyi hozzájárulásra is lehet majd kérni, ha a két adónem kapcsán fizetendő együttes összeg legfeljebb 200 ezer forint lesz.

• Az adóhatóság a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a magánszemélyt – néhány kivételtől eltekintve – nem bírságolhatja első körben. Az adózót határidő kitűzésével fel kell szólítania a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye. Nem lesz helye az új, kedvező szabály alkalmazásának, ha az adózó az áfa körbe való bejelentkezési kötelezettséget vagy a foglalkoztatottainak bejelentését mulasztja el. Azaz ilyen esetekben az adóhatóság már első körben is bírságot vethet ki.
•  2016. évtől az adóhatóság a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő. 
• A magánszemélynek a jövő évtől már nem a korábbi 100 forintot, hanem az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie az adóhatóság felé.

   

  Egészségügyi szolgáltatási járulék 

  A biztosítottnak nem minősülő személyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege enyhén növekszik, 6.930,- forintról 7050,- forintra.

   

  Munkába járás költségtérítése 

  Ha az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermek szülője a munkahelye közigazgatási határán kívülről nem közösségi közlekedéssel, hanem jellemzően gépjárművel jár dolgozni, úgy megilleti őt a 9 Ft/km költségtérítés a lakóhely és a munkahely közötti távolságra. A térítést nem befolyásolja, hogy a gyermek óvodája vagy bölcsődéje hol található, és a költségtérítés mindkét szülőnek jár, azaz ezt a költségtérítést a munkáltató köteles az érintett dolgozóknak biztosítani. További változás, hogy a munkáltató – saját döntése alapján – abban az esetben is térítheti az óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő szülő munkába járását, ha a szülők közigazgatási határon belül járnak dolgozni. A költségtérítést ilyen esetben nem kötelező adni, de 9 Ft/km-ig ilyenkor is adómentesen adható.

A társasági adóalanyok számára kedvező lehetőséget biztosít a növekedési adóhitel új intézménye. A kedvezmény lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után – ha ez a növekmény megfelelően nagy összegű – az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni.

A kedvezmény feltételeinek megfelelő adózók az adóelőleg-feltöltésről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig – azaz általános esetben 2015. december 20-ig (21-ig) – nyilatkozhatnak a növekedési adóhitel alkalmazásáról. Külön átmeneti rendelkezés alapján ugyanis az adózó az új rendelkezéseket első alkalommal már a 2015. adóévi adókötelezettségének a megállapítása során alkalmazhatja.

A magánszemélynek a jövő évtől már nem a korábbi 100 forintot, hanem az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie az adóhatóság felé. Jelenleg az adóhatóság a késedelmi pótlékot összeghatártól függetlenül kiveti. A jövő évtől azonban a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot már nem írja elő.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá 2016. január 1-jétől bejelentkezni kívánó adózók2015. december 21-ig jelezhetik szándékukat az erre rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával. A bejelentkezés napján a törvényben meghatározott feltételeket teljesíteni kell. Az eva bejelentkezési határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Szintén december 21. a határideje az evából valókijelentkezésnek.

Evából való kilépés esetén az áfa alanyiságról is nyilatkozni szükséges.

A kisvállalati adó (kiva) alanya az adóév december 1-jétől december 21-ig (mivel 2015.december 20. vasárnap, a határidő az azt követő első munkanap, azaz 2015.december 21.) jelentheti be elektronikusan a NAV-hoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, hogy adókötelezettségeit 2016-ra nem a kisvállalati adó szabályai szerint teljesíti. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kiva hatálya alá az adózók évközben is beléphetnek, a kiva adóalanyiság a választásnak a NAV-hoz történő bejelentését követő hónap elsejével jön létre.

A kata szerint adózók szempontjából a december nem különbözik a többi hónaptól, mivel egész évben választható, illetve elhagyható adózási módról van szó. A kivához hasonlóan évközben is választhatják az adózók a katát is, akik a feltételek megléte esetén a választás bejelentését követő hónap elsejével kerülnek a kata hatálya alá. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését a NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti.