2016. augusztus 1-től hatályba lépett Tbj. módosítás az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodást érinti. Az egészségügyi szolgáltatásra szóló megállapodást azok a személyek köthetik meg, akik az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint nem biztosítottak, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosultak.  A megállapodást a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél lehet megkötni. A megállapodás alapján fizetendő havi összeg:

- nagykorú állampolgár esetén fizetendő járulék a minimálbér (azaz idén 111 000 forint) 50 százaléka,

- 18 évesnél fiatalabb személy esetén fizetendő járulék a minimálbér 30 százaléka,

- Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár esetén a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulék.

Egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától lép hatályba méghozzá úgy, hogy az első hónapra esedékes járulékot a megállapodás megkötésekor be kell fizetni. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. Megjegyzem, hogy ennek a befizetési határidőnek az elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik ezen hónap utolsó napján kivéve, ha a fizetésre kötelezett személy a hónap utolsó napjáig az elmaradt befizetését pótolja.

A megállapodás első pár hónapjára csak sürgősségi ellátás jár. 2016. augusztus elsejéig a megállapodás első 6 hónapjára járt a sürgősségi ellátás, amely 2016. augusztus 1-től 24 hónapra emelkedett. Ugyanakkor a hatályos szabály alapján, ha a megállapodást kötő egy összegben befizeti a járulékot ezen 24 hónapra – amely idén egy felnőtt esetében 1 332 000 forint – akkor jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás megkötését követő hónap első napjától.

A fenti megállapodáshoz kapcsolódik, hogy a jogviszony ellenőrzés keretében bevezetésre került egy új „lámpa”. Társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást nyújtóknak 2016. július 15-ig a jogviszony ellenőrzés során négy lámpa (zöld-, piros-, kék-,  és barna lámpa) adott tájékoztatást arról, hogy az ellátásban részesülő rendelkezik-e érvényes Taj számmal illetve az ellátásának a fedezete megfizetésre került-e. A négy lámpa 2016. július 15-től további lámpával, sárga lámpával bővült. A sárga lámpa a fenti egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötő személy egészségügyi ellátásakor jelenik meg.

Mielőtt rátérnék a sárga lámpa jelentéstartalmára, tekintsük át, hogy a már 2007 óta meglévő négy „lámpa” milyen jelentést is hordoz.

A zöld lámpa például azt jelzi, hogy az ellátandó személynek érvényes a Taj száma és rendezett a befizetése. A befizetés, azaz az egészségügyi szolgáltatás fedezetének megfizetése történhet azáltal, hogy

-           az ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyban áll és fizeti a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, vagy

-           az ellátásban részesülő havi 7 050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet vagy

-           az ellátásban részesülő után a költségvetés fizet havonta 5 790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot pl: keresőtevékenységet nem folytató nyugdíjasok, gyermekek esetében.

Piros lámpa azt jelenti, hogy az ellátandó személy Taj száma érvényes, de az egészségügyi szolgáltatás befizetése rendezetlen, azaz az ellátandó személy az OEP nyilvántartásában jogosultként nem szerepel. A beteget ez esetben is el kell látnia a tb támogatott egészségügyi szolgáltatónak, azonban a jogviszony illetve a jogosultság rendezése érdekében a beteg/ellátott köteles a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét megkeresni.

Kék lámpa megjelenésekor a szolgáltató tudja, hogy a beteg Taj száma átmenetileg érvénytelen, mert a beteg külföldön biztosított. Ez esetben a beteg Európai Egészségbiztosítási Kártya vagy adott nyomtatvány alapján lesz jogosult bizonyos egészségügyi szolgáltatásokra Magyarországon. Ha például a beteg az EU valamelyik tagállamában biztosított és ott igényelt Európai Egészségbiztosítási Kártyát, akkor ezzel a kártyával Magyarországon orvosilag szükséges ellátást kaphat.

Barna lámpa azt jelzi, hogy a betegnek nincs érvényes Taj száma. Ilyen eset például akkor állhat fenn, ha a beteg másik országban él, és a magyar lakcímét megszüntette, amelynek következtében a Taj száma érvénytelenítésre került. Továbbá meg kell említeni, hogy az OEP tájékoztatása alapján barna lámpa jelenik a megállapodást kötő személyek esetén a 24 hónapos várakozási időszakban is.

A sárga lámpa azoknál a személyeknél jelenik meg, akik a fentiekben ismertetett 24 hónap várakozási idő letelte után vagy a 24 havi járulék egyösszegű megfizetése mellett egészségügyi szolgáltatásra úgy jogosultak, hogy egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötöttek. A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak – a várakozási időben esedékes sürgősségi ellátást követően – nem kaphatnak teljes körű egészségügyi szolgáltatást. Többek között ez indokolta a sárga lámpa bevezetését.

A sárga lámpa esetén a társadalombiztosítás keretében nem nyújtják a következő egészségügyi szolgáltatásokat:

1)         Nem jogosultak társadalombiztosítás által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is).

2)         Nem jogosultak a 18 éves életkorig (ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig) és 62 éves életkor felett a teljes körű fogászati alap- és szakellátásra, amely ugyan egyébként sem tartalmazza a technikai költségeket.

3)         Nem kaphatnak 18 éves kor felett fogsebészeti ellátást, fogkő-eltávolítást és az ínyelváltozások kezelést, valamint életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelést, szakorvosi beutaló alapján fogászati   góckeresést, és a külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelést.

4)         Nem kerülhetnek felvételre a transzplantációs várólistára.

Az Országgyűlés kedden elfogadta a kormány őszi adócsomagját, amelynek legfontosabb elemei a kabinet szerint a köztehercsökkentés, a versenyképesség növelése, valamint az adóbürokrácia mérséklése. A változtatások eredményeként nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában szintén emelkedik az alanyi mentesség értékhatára, egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai, továbbá az adóhatóság a jövőben szankcionálás helyett szakmai segítségnyújtással támogatja a hibázó adózókat.

A módosítások értelmében a kata esetében jövőre a kétszeresére – 6 millió forintról 12 millióra – nő a bevételi határ. A nemzetgazdasági tárca szerint így még többeknek biztosíthat jelentős adómegtakarítást és kevesebb adminisztrációt ez az adózási mód, amelyet eddig több mint 160 ezren választottak.

A minisztérium szerint az áfa alanyi mentességi értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése hasonló előnyöket hoz, az új limitnek köszönhetően ugyanis még több vállalkozásnak nem kell áfát fizetnie és áfabevallást készítenie 2017-ben.

A Ház döntése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövőre új szolgáltatást vezet be támogató eljárás néven, amelynek lényege, hogy a hatóság azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel.

A NAV ebben az esetben ellenőrzés és szankcionálás helyett önellenőrzést javasol, és szükség szerint közvetlen szakmai támogatást is nyújt a hibák, hiányosságok kiküszöbölésére. Az adóhatóság emellett vállalja, hogy jövőre elkészíti az szja-bevallásukat azoknak, akik nem kértek munkáltatói adómegállapítást, vagy ezt a munkáltató nem vállalta.

A kisvállalati adót (kiva) érintő módosítással a kormány a gyors növekedésű középvállalkozásokat is támogatni szeretné, ezért emelték a használhatóság értékhatárát, így a belépési értékhatár továbbra is 500 millió forint marad, ugyanakkor a cégek mindaddig a kivában maradhatnak, amíg el nem érik az 1 milliárd forintos mérlegfőösszeget.

A köztehercsökkentés mellett egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is: a különböző jövedelmeket terhelő eddigi öt kulcsot (6, 14, 15, 20, 27 százalék) tartalmazó rendszer kétkulcsossá válik, csak a 14 és a 27 százalékos mérték marad fenn. Emellett 2017-től senkinek nem kell a kamatjövedelem után 6 százalékos mértékű ehót fizetnie.

Jövőre a vendéglátóhelyek adókedvezményt vehetnek majd igénybe az élőzene-szolgáltatás költségeire, a kedvezmény mértéke az adóévben elszámolt ellenérték általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka lehet.

Az első házasok havi 5 ezer forintos kedvezménye a jövő évtől akkor is 24 hónapig lesz igényelhető, ha az érintettek előtt megnyílik a családi adókedvezmény lehetősége is.

A tartós befektetési számlák esetében lehetővé válik, hogy a számlatulajdonos az ötéves lekötési időszak végén az összeg egy részét adómentesen kivehesse, a többit pedig továbbra is leköthesse.

A startup cégekbe fektető vállalkozásokat adókedvezmény segíti majd, amivel mintegy 40-60 milliárd forintnyi tőkéhez juthatnak a kezdő innovatív vállalkozások. A kedvezményt a befektetés évében és az azt követő három évben lehet igénybe venni, évente húszmillió forintig.

Szintén változást jelent, hogy a kabinet a piaci szereplők kérésére jövő év június végére tolta az étel- és italautomaták úgynevezett automata felügyeleti egységének bevezetését, továbbá szintén a piaci igényekre hallgatva csak 2017 áprilisában lépnek hatályba az új jövedékiadó-törvény főbb rendelkezései.

Tállai András adóügyekért felelős államtitkár a javaslat általános vitájában elmondta, január 1-jével lekerül az ár a dohánytermékekről, de az adójegy rendszere megmarad, a zárjegyre az új jövedéki törvény április 1-jei hatályba lépésével állnak át.

A kormány képviselője ekkor beszélt arról is, hogy a megbízható adózók további előnyöket kaphatnak: az automatikus fizetési könnyítés keretében nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőségük lesz, emellett az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedik, amellyel szélesebb kör számára válik elérhetővé a kedvezmény.

A Cégszolgálat új Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszert fejlesztett, melyet 2015. november 5. óta a jelenleg alkalmazott eljárás alternatívájaként bocsát rendelkezésre.

2016. december 1-jét követően az Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszeren keresztül

fogadja a letétbehelyezés, illetve közzététel céljából benyújtott beszámolókat.

Az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálata (a továbbiakban: Cégszolgálat) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 18. §-ában szabályozott számviteli törvény szerinti beszámolók letét behelyezési, illetve közzétételi kötelezettség teljesítéséhez „Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszert” fejlesztett.

A Cégszolgálat a fejlesztése révén egy olyan online alkalmazást biztosít a cégek számára, amely a hatályos számviteli jogszabályoknak maradéktalanul megfelelve képes a cégek, illetve könyvelőik munkáját megkönnyíteni. Az új rendszer révén nem csupán a beszámolók benyújtása történhet elektronikusan, hanem a beszámoló elkészítési, illetve összeállítási folyamat is elektronizálásra került.

Az új online kitöltő felületen (e-beküldés) a jelenleg is alkalmazott (ÁNYK) űrlapok kerültek leképezésre, azzal, hogy a jelenleg nem létező típusú, csupán PDF formában beküldhető beszámolók is elkészíthetőek az alkalmazás használatával (pl. pénzintézeti beszámoló). Az e-beküldés felületen a megfelelő jogszabályi alap kiválasztásával dinamikusan állítható össze a kitölteni kívánt űrlap. Az e-beküldés használata támogatja továbbá a beszámolók jogszabály szerinti elfogadási folyamatát és közzétételét is, azáltal, hogy csupán az informatikailag helyesen összeállított, beküldésre alkalmas beszámolók nyomtathatóak ki. A beszámoló legfőbb szerv általi elfogadását (aláírását) követően nyílik meg a lehetőség azok beküldésére/közzétételére.

Az e-beküldés a beszámolók kitöltésén túl a beküldött beszámolók elérését, megtekintését, és letöltését egy könnyen áttekinthető felületen biztosítja (személyes tárhely), ahol a beszámolókkal kapcsolatos értesítések, dokumentumok folyamatosan megőrzésre kerülnek, szemben a jelenlegi Ügyfélkapu adta lehetőségeken túl.

Az új Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszer a https://e-beszamolo.im.gov.hu/ebekuldes oldalon keresztül érhető el.

Az Adótanácsadók Egyesülete a közelmúltban azt kifogásolta, hogy az adóhatóság kialakulóban lévő újabb gyakorlata, és az ezt megerősítő írásbeli álláspontja szerint minden vállalkozásnak külön be kell jelentenie a könyvelő címét, ha csak a könyvelőiroda számítógépén van meg a könyvelése. Az egyesület szerint ez az eljárás ellentmond a sok éve kialakult gyakorlatnak, újabb felesleges adminisztrációs feladatot ró a vállalkozásokra, ráadásul nem alakították ki a bejelentés egyértelmű feltételeit.

A könyvelőirodát csak abban az esetben kell bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ha iratőrzési helyként funkcionál – közölte az adóhatóság.

A NAV kifejtette: az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti bejelentési kötelezettség azon – a székhelytől eltérő – címekre terjed ki, ahol az ügyfél az Art. hatálya alá tartozó adónemekkel kapcsolatos iratait, bizonylatait vagy nyilvántartásait tárolja. Az, hogy az ügyfél bevallásait/bejelentéseit egy külső könyvelőiroda készíti el, még nem eredményezi, hogy az irodát iratőrzési helyként be kellene jelenteni a NAV-hoz. Erre csak abban az esetben van szükség, ha a könyvelőirodánál lelhetők fel az adózással kapcsolatos iratok, nyilvántartások, bizonylatok.

A szabályozás nem változott, és az adóhatóság gyakorlata sem változott e tekintetben – közölték. Általános jelleggel nem írható elő a könyvelő irodák iratőrzési helyként történő bejelentése, ez csak abban az esetben vonatkozik rájuk, ha az adózás rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó adónemekkel kapcsolatos iratokat, bizonylatokat, nyilvántartásokat a könyvelőirodánál tárolják.

 Az Art. szerinti (változás) bejelentést a cégbejegyzésre kötelezett szervezetek a ‘T201T, az egyéb szervezetek a ‘T201 jelzésű adatlappal (akár a bejelentkezéssel egyidejűleg, akár változás-bejelentésként) teljesíthetik. Az adatlapon több érvényes iratőrzési helyet is be lehet jelenteni – akár egyidejűleg, akár egymás után – a NAV-hoz, valamint a címek törlésére is lehetőség van – ismertette az adóhatóság.

 Forrás: www.onadozo.hu

Novembertől életbe lépett az a kormányrendelet, ami kötelezően előírja a pénzintézeteknek, hogyan kell eljárniuk számlaváltás esetén. A szabályok szerint az ügyfél az új számlavezető bankjának adott egyszerű meghatalmazással tudja elindítani a számlaváltást, ami alapján a pénzintézet 12 munkanapon belül elintézi az adminisztrációt.

Az új és a régi számlavezető fog együttműködni számlavezetés esetén, átadják egymásnak a felhatalmazás alapján az élő állandó átutalási, beszedési megbízások, a váltás előtti 13 hónapban a beérkező rendszeres utalások adatait (pl. munkabér). Az új szolgáltató felveszi a kapcsolatot az ügyfél partnereivel is és értesíti őket az új számlaszámról, így leveszik ezt a terhet az ügyfél válláról. A munkáltatónak is bejelentik, hogy mostantól az új számlaszámra utalják a fizetést. Eddig közel 20 munkanapot vett igénybe a bankváltási folyamat, mely most 12 napra csökken.

A korábbi, a hitelintézetek szűkebb körét magába foglaló banki önszabályozást immár kikényszeríthető, minden intézményre kiterjedő állami szabályozás váltja: ezáltal lényegesen többen élhetnek a lehetőséggel. A jogszabály világosan tartalmazza, hogy a korábbi számlavezető pénzforgalmi szolgáltató nem utasíthatja vissza a fogyasztó számlaváltási meghatalmazását.

A fizetésiszámla-váltás területén a gyakorlatban eddig számos nehézség mutatkozott. Egy-egy év alatt alig pár száz számlaváltás történt, miközben közel 9 millió lakossági bankszámla van Magyarországon. A mostani jogszabály lehetőséget teremt ennél nagyságrendileg nagyobb számú számlaváltásra és a hitelintézetek között a fogyasztókért folyó verseny fokozására is.

A kormányrendeletnek köszönhetően a számlaváltás életszerűbb és fogyasztóbarát lett. A szabályozás fokozni fogja a bankok közötti versenyt, így az alacsonyabb díjakon és jobb minőségű szolgáltatásokon keresztül azok a fogyasztók is nyertesei lesznek az intézkedésnek, akik maradnak eddigi számlavezető pénzintézetüknél- írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.