A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 37/G. § (1) pontja rendelkezik arról, hogy a Fenntartó a kapott támogatást miként tartsa nyilván.

A támogatások felhasználását, az ingyenesség, tandíj, térítési díj megállapításával, beszedésével kapcsolatos rendelkezéseket, okiratokat alapfeladatonkénti bontásban elkülönítetten és naprakészen kell nyilvántartani. Az adatok valódiságát az egyes fenntartónál, köznevelési intézménynél megfelelő nyilvántartással, szakmai és pénzügyi dokumentációval kell alátámasztani. A fenntartó a nyilvántartás kialakításáról akként gondoskodik, hogy abból megállapítható legyen, hogy a támogatások milyen határnappal kerültek átadásra és milyen célra kerültek felhasználásra.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény számviteli törvényt módosító 216. paragrafusa a támogatások elszámolási rendjét módosította.

216. § Az Szt. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti, jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.”

A nyári törvénymódosítás támogatásokat érintő része kizárólag az olyan költségek, ráfordítások ellentételezésére járó pályázati összegek esetében jelenthet segítséget, ahol a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás nem történik meg. A módosítást a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

A kifizetők számára gyakran okoz kellemetlen feladatot, hogy külföldi személynek juttatott jövedelem esetén rendelkezni kell a külföldi illetősége szerinti adóhatóság illetőség igazolásával.

A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezik. Főszabály szerint a külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele alapján a kifizetőnek a kifizetett összegből az adót meg kell állapítania, le kell vonnia, a 08-as nyomtatványon be kell vallania, és a kifizetést követő hónap 12-éig meg kell fizetnie.

Ugyanakkor a törvény biztosítja, hogy már a kifizetéskor érvényesüljenek a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményekben foglaltak. Ehhez elsőként a magánszemély adóügyi illetőségét kell tisztázni. Ha a magánszemélynek olyan államban van az illetősége, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatást kizáró egyezménye, az egyezményben foglaltak szerint kell az adókötelezettséget meghatározni.

Ha a kifizetés időpontjáig a külföldi magánszemély, vagy a képviseletében eljáró személy a magánszemély illetőségének igazolásához szükséges igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja, a kifizetőnek az illetőség államával kötött egyezmény szerinti adót kell levonnia, illetve nem kell adót levonnia, ha az egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható Magyarországon.

Ha a magánszemély illetőségi államával nincs Magyarországnak kettős adóztatást kizáró egyezménye, az adóztatást a magyar szabályok szerint kell teljesíteni.

A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel. A nyilatkozatot és az illetőségigazolást a kifizetőnek az elévülési időn belül meg kell őriznie. Az adóalany kérelmére indult eljárásban az adóhatóság kiadja az illetőségigazolást. Az illetőségigazolás lényege, hogy igazolja a magánszemély, vagy a társasági adó alanyának belföldi illetőségét, ami alapvető fontosságú adózási kérdés. Az illetőségigazolás bemutatását a hazai és a nemzetközi gazdasági élet szereplői a helyes adózási mód megválasztása érdekében kérik az üzleti partnereiktől. Jellemzően a kettős adózásról szóló egyezmények alapján a belföldi illetőség igazolását a külföldi felhasználók részére kérik az adózók. Csak a NAV rendelkezik azokkal az egyébként adótitok tárgyát képező adatokkal, melyek alapján az igazolás kiállítható.

A 2018. január 1-én elindított EKR egy olyan egységes központi állami informatikai rendszer, mely minden ajánlatkérő és ajánlattevő számára kötelezően használandó 2018. április 15-től. Az EKR üzemeltetője az állami tulajdonú Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (NEKSZT Kft.), amely felett a tulajdonosi jogokat a Miniszterelnökség gyakorolja.

424/2017. (XII. 19.) az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól Kormányrendelet szerint, az EKR alapvető célja a közbeszerzésekben résztvevő gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése egy olyan biztonságos elektronikus platform segítségével, melyen keresztül a közbeszerzők elektronikusan készítik elő valamennyi közbeszerzési eljárásuk dokumentumait, illetve hirdetményeiket.

2018. április 15-öt követően az EKR minden közbeszerzési eljárásban, koncessziós beszerzési eljárásban és tervpályázati eljárásban kötelezően használandó. E kötelező használat magában foglalja a közbeszerzési eljárás előkészítésétől a közbeszerzési szerződés megkötéséig terjedő időszakot, ugyanakkor alkalmazása nem terjed ki az alábbi területekre:

1. a becsült érték meghatározását célzó vizsgálatra, valamint az előzetes piaci konzultációra (Kbt. 28. § (2) és (4) szerinti nyilatkozatokra);

2. a bírálat folyamatára, az értékelésre, az ajánlatkérő belső döntéshozatali folyamatára;

3. a szerződés megkötése utáni szakaszra;

4. a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás Kbt. 98. § (4) bekezdés c) és d) pontjai szerinti esetköreire.

Az EKR alkalmazásáért az ajánlatkérőnek rendszerhasználati díjat kell fizetnie, megindított közbeszerzési eljárásonként egységesen 40 000 forint rendszerhasználati díjat fizet.

A rendszerhasználati díjat az EKR üzemeltetőjének a honlapján közzétett számlaszámú számlájára kell befizetni.

A rendszerhasználati díj kizárólag átutalással teljesíthető. Az átutalások beazonosíthatóságának biztosítása érdekében az átutaláskor a „Közlemény”, vagy ennek értelemszerűen megfelelő rovatban meg kell adni azon eljárás EKR azonosítóját, amely vonatkozásában a rendszerhasználati díj megfizetésre kerül.

A rendszerhasználati díjat a közbeszerzési eljárást megindító felhívásnak – a Közbeszerzési Hatóság felé feladásra vagy nem hirdetménnyel induló eljárások esetében a gazdasági szereplők részére – az EKR-ben történő megküldéséig kell megfizetni. A rendszerhasználati díj azon a napon minősül megfizetettnek, amely napon, a számlán jóváírásra kerül.