Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021. január 1-től éles üzemben működteti a hazai közúti személyszállító és áruszállító vállalkozások védelme érdekében létrehozott ún. „előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszert”, a BiReg-et (bi-reg: bilaterális-regisztráció, ahol bilaterális = kétoldalú, kölcsönös). A jogszabályt 2020. december 31-én hirdette ki a Kormány (Magyar Közlöny 298. sz).

A korábbi 7,5 tonnás kötelezettség 3,5 tonnára csökkent, de csak abban az esetben kell regisztrálni ha saját számlás áruszállítás történik harmadik országba (3,5 tonnás járművel) vagy ha harmadik országgal kapcsolatos fuvarozás történik CEMT vagy kétoldalú engedély alapján.

A BIREG rendszer hatékony, minden fuvareseményre kiterjedő ellenőrzést tesz lehetővé a bilaterális és CEMT engedéllyel végzett szállításoknál. Annak érdekében, hogy a harmadik országból érkező járművek mellett az EU tagállamainak fuvarozóit és az általuk végzett bilaterális vagy CEMT engedélyhez kötött fuvarokat is maradéktalanul nyomon követhesse a rendszer, a jogszabály a közösségi engedéllyel tevékenykedők regisztrációját is előírja a BIREG-ben.

A rendszert, a Magyarország területét érintő, díj ellenében nemzetközi közúti árutovábbítást végző 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépjárművel, a saját számlás nemzetközi közúti áruszállítást végző 7,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel, továbbá a Magyarország területén végzett ún. kabotázs (adott országban nem honos gazdasági szereplők közt megvalósuló) fuvarozást végző tehergépjárművel végzett fuvarfeladatokra kell használni.

Többet megtudhat az alábbi honlapon: BIREG – Előzetes Elektronikus Engedélyregisztrációs Rendszer

A NAV honlapján elérhetővé vált a 21NYHIPA jelű nyilatkozat, melynek benyújtásával a 639/2020. (XII.22.) Korm. rendelet alapján a mikro-, kis- és középvállalkozások 2021. február25-éig elektronikusan nyilatkozhatnak helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóelőleg-kedvezményük érvényesítéséről.

A NAV honlapján elérhetővé vált a 21NYHIPA jelű nyilatkozat, melynek benyújtásával a 639/2020.(XII.22.) Korm. rendelet alapján a mikro-, kis- és középvállalkozások 2021. február 25-éig elektronikusan nyilatkozhatnak helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóelőleg-kedvezményük érvényesítéséről.

Eddig kötelező előírás volt, hogy az első számla kiállítását követően 30 napon belül a NAV-nak be kellett jelenteni, hogy milyen számlázó programot használ a vállalkozás

2021. január 4-től nincs szükség, miután a 17/2020. (XII. 30.) PM rendelet 3.§ alapján hatályukat veszítették a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet számlázó bejelentésére vonatkozó pontjai (11., 13. és 21. §).

A PTGSZLAH nyomtatvánnyal az online pénztárgép kiváltható volt, eddig havonta kellett adatot szolgáltatni a nyomtatvánnyal és a magánszemélyek részére kiállított készpénzes számlákat kellett feltüntetni benne. Mivel január 4-től gyakorlatilag minden számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-nak, a fenti PM rendelet a PTGSZLAH adatszolgáltatást eltörölte, vagyis nem kell többé a nyomtatványt elektronikus úton továbbítani a NAV-nak.

A gazdasági társaság tulajdonosa számára jóváhagyott osztalékot a társaságnál, mint kötelezettséget a számviteli törvény előírása alapján – a jóváhagyás időpontjával – az eredménytartalék terhére kell elszámolni. A társaság tulajdonosa ugyanakkor az osztalék miatti követelését – a kifizetése előtt – különböző üzletpolitikai megfontolásokból elengedheti. Eddig az elengedett osztaléktartozást egyéb bevételként kellett elszámolni. Mivel korábban a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék terhére kellett elszámolni, ezért ha a tulajdonos a gazdasági társaság ilyen jogcímen fennálló tartozását a későbbiekben elengedi, akkor azt indokolt közvetlenül az eredménytartalék – mint eredeti forrás – javára elszámolni (ezzel párhuzamosan a kapott osztalék, mint a társasági adóalap csökkentő tétel is kivezetésre kerül). Így az új előírás szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával.

A hitelezői érdekek megkövetelik, hogy az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a vagyonmérlegben olyan összegben kerüljön meghatározásra, amely ténylegesen a jogutód gazdasági társaság rendelkezésére áll. Ennek érdekében a törvénymódosítás előírja, hogy a lekötött tartalékban fedezetet kell teremteni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező olyan adófizetési kötelezettségekre is, amelyek a jogutódot terhelik. A Tao. tv. általános előírása szerint, ha társasági adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor az a jogelődöt terheli, így a lekötött tartalék képzése ezen előírás alapján nem merül fel. De kivételes esetben lehet, hogy a társasági adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli. Ilyen eset például, ha kiválás során a kivált gazdasági társaság az eszközeit – nem kedvezményezett átalakulás esetén – felértékeli, akkor a kivált gazdasági társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, melyre a vagyonmérlegben, a saját tőkében – lekötött tartalék képzésével – fedezetet kell biztosítani.

A veszélyhelyzet időtartama alatt biztosított teszt adózása

Ha a munkáltató a munkavállalók részére a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában, azaz 2020. március 11. és június 17. között ingyenesen biztosította a koronavírusteszt lehetőségét, akkor a juttatás adókötelezettségének meghatározására alkalmazni lehetett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabtv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezéseket.

E szabályok alapján a juttatás után nem kell teljesíteni az adójogszabályok szerinti fizetési kötelezettséget, ha a juttatásra a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet időtartama alatt, a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából, a katasztrófahelyzetben, veszélyhelyzetben lévők számára, ingyenesen

került sor.

NAV állásfoglalás:

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvényben kapott felhatalmazás alapján a Kormány a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel döntött a veszélyhelyzet megszüntetéséről. E rendelkezés 2020. június 18-án lépett hatályba, melynek következtében a Stabtv. ismertetett szabályai ezen időponttól már nem alkalmazhatók.

Alkalmazható ugyanakkor az Szja tv. 4. § (2a) bekezdésének előzőekben már említett kitétele, mely alapján nem keletkezik adóköteles bevétel a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása esetén. 

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) fő szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátania. Ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert

• a vevő/igénybevevő nem adóalany és nem is jogi személy,
• a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig kifizeti
• és a vételár nem éri el a 900 ezer forintot,
• továbbá a vevő nem kér számlát,

akkor az adóalany köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

Ebből következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.

Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben (a továbbiakban: NGM rendelet) meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell teljesítenie.^[2]

Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell.

Az adóalanyok egy része azonban továbbra is alkalmazza azt a – 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított – gyakorlatot, mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.

Az Áfa tv. 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezése alapján az adóalany köteles az adóhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról.^[3] (2021. január 1-jétől e kötelezettség már a magánszemély vevő/igénybevevő esetén is fenn áll majd.)

Fentiekből következően – ha az adózó továbbra is állít ki nyugtát is a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről – az értékesítés adatai az online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is megérkeznek a NAV-hoz. A dupla bizonylatolás miatti kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében célszerű a fenti helytelen gyakorlat megszüntetése. A NAV tehát azt javasolja az adóalanyoknak, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről az online pénztárgéppel ne állítsanak ki nyugtát!

Az adózó a fentiek mellett továbbra is folytathatja azt a gyakorlatot, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett pénzt a pénztárgéppel bizonylatolt bevételekkel együtt – a pénztárgéphez rendelt pénztároló eszközben (pl. pénztárfiókban) – tartja. Ebben az esetben a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett és a pénztároló eszközben elhelyezett pénzről pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel. A pénzmozgás bizonylat kiállítása biztosítja, hogy a pénztároló eszközben levő pénzkészlet megegyezzen a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-2941/2020, NAV KI Ellenőrzési Főosztály 4318331190]

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a fizetési kedvezményi eljárások során figyelembe veszi a koronavírus-járvány által okozott gazdasági nehézségeket, melyek az adózók széles körét érintik. Ezek az objektív körülmények hátrányosan befolyásolhatják az adófizetési (NAV által nyilvántartott adók, járulékok, pótlékok, bírságok és egyéb tartozások) kötelezettség teljesítését, aminek áthidalására a törvényi keretek között, kérelemre az alábbi fizetési kedvezmények engedélyezhetők:
• fizetési halasztás,
• részletekben történő megfizetés,
• mérséklés, illetve elengedés.
Fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet a FAG01, az egyéni vállalkozók pedig a FAM01 űrlapon terjeszthetik elő. Az űrlapok az alábbi útvonalon érhetők el:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

Az egyéni vállalkozók fizetési kedvezményre irányuló kérelme alapján folytatott elsőfokú eljárás illetékmentes.
A gazdálkodó szervezetek – ide nem értve az egyéni vállalkozókat – által a NAV-nál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számlára kell megfizetni (NAV eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számla).
A fizetési kötelezettség mérséklése vagy elengedése csak tényleges (lejárt esedékességű, ki nem egyenlített) tartozásra engedélyezhető. Adó (tőketartozás) csak magánszemély esetében mérsékelhető (engedhető el), azonban e körben sincs lehetőség a kifizető által természetes személytől levont adó- és járuléktartozás mérséklésére (elengedésére). A mérséklés engedélyezésének feltétele a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.
Fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezésének törvényi feltétele az átmeneti fizetési nehézség fennállása, és hogy a fizetési nehézség kialakulása nem az adózónak felróható mulasztás eredménye. A koronavírus-járvány által okozott fizetési nehézség az adózóknak fel nem róható objektív körülmény. Ennek figyelembevételével a NAV a fizetési halasztást, a részletfizetést (vagy ezek kombinációját: akár a halasztást követően részletekben történő kiegyenlítést) kérelemre pótlékmentesen is engedélyezheti. Továbbra sem engedélyezhető azonban fizetési könnyítés a munkavállalóktól levont jellegű fizetési kötelezettségekre.
Az átmeneti fizetési nehézségre vonatkozó feltétel vizsgálatát a gazdálkodási tevékenységet folytató kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző utolsó üzleti év gazdálkodási adatai alapján végzi el NAV a tárgyévi mérlegadatok bekérése nélkül.
Ha az adózók a koronavírus-járvány okozta nehézségeik miatt nem tudnak eleget tenni a már folyamatban lévő fizetési könnyítésük teljesítésének, akkor ezen indokkal kérhetik a tartozás újabb átütemezését. Ennek módja megegyezik a fentiekben leírtakkal.
Az adózóknak bármikor lehetőségük van arra, hogy a folyamatban lévő fizetési könnyítésre díjmentesen előtörlesztést teljesítsenek, az engedélyezett futamidőnél korábban kiegyenlítsék tartozásukat.
A fizetési kedvezmények részletes szabályai megtalálhatóak a NAV honlapján elérhető 30.1 (gazdálkodó szervezetek) és 30.2 (egyéni vállalkozók) számú információs füzetekben, az alábbi elérési úton:
www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020

A Kormány átmenetileg – a veszélyhelyzetre tekintettel – további fizetés kedvezmények engedélyezését is lehetővé teszi.
Az adózó kérelmére a NAV egy alkalommal
• legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra maximum 6 havi fizetési halasztást vagy 12 havi részletfizetést engedélyez pótlékmentesen, vagy
• nem természetes személy adózó adótartozását egy adónem tekintetében legfeljebb 20 százalékban, maximum 5 millió Ft összeghatárig mérsékeli,

ideértve a levont jellegű kötelezettségeket is.
A kedvezmény igénybevételéhez az előzőekben már ismertetett módon kérelmet kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy
• fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza,
• a mérséklés esetében pedig, hogy a gazdálkodási tevékenység a veszélyhelyzetre visszavezethető okok miatt lehetetlenülne el.

A Magyar Közlöny 2020. évi 82. számában megjelent Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra (ideértve a törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókat is) vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők – amennyiben azok e rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak , azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.
Ezen rendelkezések nem vonatkoznak a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja szerinti közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.

Aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető. A Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály tájékoztatóját közöljük
KERESŐKÉPTELENSÉG
Aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető.
Jogszabályi háttér: egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44.§ g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
KI VESZ KERESŐKÉPTELEN ÁLLOMÁNYBA?
COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból.
A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja
Jogszabályi háttér: 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy, ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja.
MEKKORA A TÁPPÉNZ MÉRTÉKE?
A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul a „karantén” esetén is; vagyis a táppénz:
 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal,
 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.
Megjegyzendő még, hogy „7”-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor. Továbbá „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.
„7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került.
COVID-19 MINT FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS
Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz). Akkor kerülhet sor baleseti táppénz – 100%-os mértékű megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során alakult ki. Életszerűen ez a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók – orvosok, ápolók, mentősök, stb. – esetében képzelhető el.
A foglalkozási megbetegedést a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv kivizsgálja és megállapítja. Ha erre sor került, és az egészségbiztosítási szerv az Ebtv 52. §-a alapján – is döntést hozott a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként való elismeréséről, akkor nincs relevanciája annak, hogy az őt kezelő orvos milyen kezelést rendel el, vagy, hogy a beteg kórházban vagy az otthonában gyógyul-e. Ezekben az esetekben a keresőképtelenséget az orvos – a foglalkozási megbetegedés elismerése után – „2”-es kóddal igazolja.
TERÜLETI KARANTÉN
Amennyiben az országos tisztifőorvos hatósági határozattal járványügyi zárlatot rendel el, nem csupán konkrét személyekre, hanem akár nagyobb településrészekre (vagy teljes településekre, kerületekre is) kiterjedhet, úgy:
Az Ebtv. 44. § g) alpontja szerint keresőképtelen, aki közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítettek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, más munkahelyen, munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható. A zárlatról az országos tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvost, aki ennek figyelembevételével dönt a „7”-es kódos orvosi igazolás kiállításáról. Az Ebtv. vhr. szerint pedig a zárlatot határozattal kell bizonyítani. Ennek alapján a fentebb is írt, Ebtv.-ben foglalt általános szabályok szerint jár a táppénz a járványügyi zárlattal érintett személyekre, ha a biztosítási feltételek fennállnak.
TOVÁBBI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE?
Amennyiben további kérdés merül fel Önben, az alábbi elérhetőségeken állunk az Ön szíves rendelkezésére:
 telefonszám: 06 80 277 455 és 06 80 277 456
 emailcím: koronavirus@bm.gov.hu
 honlap: https://koronavirus.gov.hu/
 facebook oldal és messenger: https://www.facebook.com/koronavirus.gov.hu/
Jelen dokumentumot készítette: a Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága Lezárás dátuma: 2020. 03. 11.
Forrás: www.nnk.gov.hu