A Kormány a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján meghatározta a 2019. évi minimálbért és garantált bérminimumot. (324/2018. (XII. 30.) Kormányrendelet)
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől:
 havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, /hó
 hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, /hét
 napibér alkalmazása esetén 6 860 forint, /nap
 órabér alkalmazása esetén 857 forint. /óra
A fentiekben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől:
 havibér alkalmazása esetén 195 000 forint, /hó
 hetibér alkalmazása esetén 44 830 forint, /hét
 napibér alkalmazása esetén 8 970 forint, /nap
 órabér alkalmazása esetén 1121 forint. /óra
E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2019. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.), valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19. Korm. rendelet (eVhr.) értelmében 2019. január 1-jétől

- az egyéni vállalkozónak nem minősülő gazdálkodó szervezet (ügyfél) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) intézhető adóügyekben kizárólag elektronikusan, a Kormány által ingyenesen biztosított elektronikus tárhelyen cégkapun keresztül, vagy az arra jogosult szervezet hivatali tárhelyen keresztül járhat el;

- a NAV a hivatalos küldeményeit az ügyfél cégkapujára, vagy az arra jogosult szervezet hivatali tárhelyére, illetve az egyéni vállalkozónak minősülő adóhatósági ügyek kapcsán meghatalmazott képviselő esetén annak Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhelyére (KÜNY tárhely) küldi.

Ha a gazdálkodó szervezetet természetes személy képviseli, úgy a képviselő KÜNY tárhelyét (köznyelven Ügyfélkapuját) az adóügyek intézéséhez január 1-jétől csak akkor használhatja, ha a meghatalmazott képviselő olyan egyéni vállalkozó, aki cégkapu nyitására nem kötelezett (például olyan könyvelő, aki tevékenységét egyéni vállalkozói minőségben végzi).

A jogszerű eljárás biztosítása érdekében kérjük, hogy 2019. január 1-jétől – ha egyéni vállalkozónak nem minősülő meghatalmazottja útján kíván eljárni – cégkapuját használja a NAV előtti ügyintézéskor. Adóügyekben az elektronikus kapcsolattartásban a cégkapu esetében is az Eüsztv. 14. § (4) bekezdés alkalmazott kézbesítési szabályok érvényesülnek.

A cégkapu szolgáltatás lehetőséget biztosít a hozzáférési jogosultságok kezelésére és egyes, a cégkapu használatához kapcsolódó beállítások elvégzésére.

 A cégkapuhoz kapcsolódóan bővebb információt a https://cegkapu.gov.hu oldalon találhat.

Az adomány fogalma a társasági adótörvény szerint:

4. § 1/a. ^*  adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;

 Az adomány fogalma az általános forgalmi adótörvény szerint:

259. §. 9/A. ^*  közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve hogy

a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét,

b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és

c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt;

Alábbi formákban adható:

• ·        pénzbeli adomány
• ·        térítés nélkül átadott eszköz
• ·        térítés nélkül nyújtott szolgáltatás

Az eszköz ingyenes átadása mind áfa, mind társasági adó szempontjából térítés nélküli átadásként kezelendő. Abban az esetben, ha az ingyenesen átadni kívánt eszközök kapcsán a kft-t részben vagy egészben áfa-levonási jog illette meg, az átadás áfa köteles lesz. [Áfa tv. 11.§ (1)]. Azonban az Áfa tv. 11. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány, vagyis adókötelezettséget sem eredményez.

A társasági adóról szóló törvény rendelkezései alapján az átadónak az eszköz átadásakor csökkentenie kell adóalapját az átadott eszköz számított nyilvántartási értékével, illetve növelnie kell adóalapját annak könyv szerinti értékével. [Tao tv. 7. § (1) d) és 8. § (1) b)]

A Tao tv. 8. § (1) d) pontja értelmében növeli az adóalapot az a költség, ráfordítás, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a Tao tv. 3. mellékletében felsoroltakra. A Tao tv. 3. számú mellékletének A) 13. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül – egyebek mellett – a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, amennyiben az átadó társaság nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem negatív. Amennyiben rendelkezik ilyen nyilatkozattal, az átadónál elismert ráfordításnak minősül az átadott eszköz kivezetésére tekintettel elszámolt ráfordítás. Az egyházi szervezetnek adott adomány esetében a nyilatkozatnak elégséges tartalmaznia: a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.

Csak a közhasznú szervezetnek adott adomány után érvényesíthető a társasági-adóalap adomány 20 %-nak adóalap csökkentése (TAO tv. 7 § z.). Az egyházi szervezetnek adott adomány költségként, ráfordításként elszámolható, nem érvényesíthető utána még külön adókedvezmény.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 37/G. § (1) pontja rendelkezik arról, hogy a Fenntartó a kapott támogatást miként tartsa nyilván.

A támogatások felhasználását, az ingyenesség, tandíj, térítési díj megállapításával, beszedésével kapcsolatos rendelkezéseket, okiratokat alapfeladatonkénti bontásban elkülönítetten és naprakészen kell nyilvántartani. Az adatok valódiságát az egyes fenntartónál, köznevelési intézménynél megfelelő nyilvántartással, szakmai és pénzügyi dokumentációval kell alátámasztani. A fenntartó a nyilvántartás kialakításáról akként gondoskodik, hogy abból megállapítható legyen, hogy a támogatások milyen határnappal kerültek átadásra és milyen célra kerültek felhasználásra.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény számviteli törvényt módosító 216. paragrafusa a támogatások elszámolási rendjét módosította.

216. § Az Szt. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti, jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.”

A nyári törvénymódosítás támogatásokat érintő része kizárólag az olyan költségek, ráfordítások ellentételezésére járó pályázati összegek esetében jelenthet segítséget, ahol a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás nem történik meg. A módosítást a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

A kifizetők számára gyakran okoz kellemetlen feladatot, hogy külföldi személynek juttatott jövedelem esetén rendelkezni kell a külföldi illetősége szerinti adóhatóság illetőség igazolásával.

A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezik. Főszabály szerint a külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele alapján a kifizetőnek a kifizetett összegből az adót meg kell állapítania, le kell vonnia, a 08-as nyomtatványon be kell vallania, és a kifizetést követő hónap 12-éig meg kell fizetnie.

Ugyanakkor a törvény biztosítja, hogy már a kifizetéskor érvényesüljenek a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményekben foglaltak. Ehhez elsőként a magánszemély adóügyi illetőségét kell tisztázni. Ha a magánszemélynek olyan államban van az illetősége, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatást kizáró egyezménye, az egyezményben foglaltak szerint kell az adókötelezettséget meghatározni.

Ha a kifizetés időpontjáig a külföldi magánszemély, vagy a képviseletében eljáró személy a magánszemély illetőségének igazolásához szükséges igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja, a kifizetőnek az illetőség államával kötött egyezmény szerinti adót kell levonnia, illetve nem kell adót levonnia, ha az egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható Magyarországon.

Ha a magánszemély illetőségi államával nincs Magyarországnak kettős adóztatást kizáró egyezménye, az adóztatást a magyar szabályok szerint kell teljesíteni.

A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel. A nyilatkozatot és az illetőségigazolást a kifizetőnek az elévülési időn belül meg kell őriznie. Az adóalany kérelmére indult eljárásban az adóhatóság kiadja az illetőségigazolást. Az illetőségigazolás lényege, hogy igazolja a magánszemély, vagy a társasági adó alanyának belföldi illetőségét, ami alapvető fontosságú adózási kérdés. Az illetőségigazolás bemutatását a hazai és a nemzetközi gazdasági élet szereplői a helyes adózási mód megválasztása érdekében kérik az üzleti partnereiktől. Jellemzően a kettős adózásról szóló egyezmények alapján a belföldi illetőség igazolását a külföldi felhasználók részére kérik az adózók. Csak a NAV rendelkezik azokkal az egyébként adótitok tárgyát képező adatokkal, melyek alapján az igazolás kiállítható.

A 2018. január 1-én elindított EKR egy olyan egységes központi állami informatikai rendszer, mely minden ajánlatkérő és ajánlattevő számára kötelezően használandó 2018. április 15-től. Az EKR üzemeltetője az állami tulajdonú Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (NEKSZT Kft.), amely felett a tulajdonosi jogokat a Miniszterelnökség gyakorolja.

424/2017. (XII. 19.) az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól Kormányrendelet szerint, az EKR alapvető célja a közbeszerzésekben résztvevő gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése egy olyan biztonságos elektronikus platform segítségével, melyen keresztül a közbeszerzők elektronikusan készítik elő valamennyi közbeszerzési eljárásuk dokumentumait, illetve hirdetményeiket.

2018. április 15-öt követően az EKR minden közbeszerzési eljárásban, koncessziós beszerzési eljárásban és tervpályázati eljárásban kötelezően használandó. E kötelező használat magában foglalja a közbeszerzési eljárás előkészítésétől a közbeszerzési szerződés megkötéséig terjedő időszakot, ugyanakkor alkalmazása nem terjed ki az alábbi területekre:

1. a becsült érték meghatározását célzó vizsgálatra, valamint az előzetes piaci konzultációra (Kbt. 28. § (2) és (4) szerinti nyilatkozatokra);

2. a bírálat folyamatára, az értékelésre, az ajánlatkérő belső döntéshozatali folyamatára;

3. a szerződés megkötése utáni szakaszra;

4. a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás Kbt. 98. § (4) bekezdés c) és d) pontjai szerinti esetköreire.

Az EKR alkalmazásáért az ajánlatkérőnek rendszerhasználati díjat kell fizetnie, megindított közbeszerzési eljárásonként egységesen 40 000 forint rendszerhasználati díjat fizet.

A rendszerhasználati díjat az EKR üzemeltetőjének a honlapján közzétett számlaszámú számlájára kell befizetni.

A rendszerhasználati díj kizárólag átutalással teljesíthető. Az átutalások beazonosíthatóságának biztosítása érdekében az átutaláskor a „Közlemény”, vagy ennek értelemszerűen megfelelő rovatban meg kell adni azon eljárás EKR azonosítóját, amely vonatkozásában a rendszerhasználati díj megfizetésre kerül.

A rendszerhasználati díjat a közbeszerzési eljárást megindító felhívásnak – a Közbeszerzési Hatóság felé feladásra vagy nem hirdetménnyel induló eljárások esetében a gazdasági szereplők részére – az EKR-ben történő megküldéséig kell megfizetni. A rendszerhasználati díj azon a napon minősül megfizetettnek, amely napon, a számlán jóváírásra kerül.

Az új adózás rendjéről (2017. évi CL.) szóló törvény oly módon kívánja ezt megtenni, hogy a költségvetés bevételi érdekei ne sérüljenek és minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből.

A jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság ellenőrizheti

• az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e;
• adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében;
• vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát;
• adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.

A jogkövetési vizsgálatra vonatkozó részletszabályok (465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól)

 A jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság különösen a bejelentésre, adatbejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre, az adó, adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrizheti.

Hibák, hiányosságok esetén ezek megszüntetését, a mulasztás pótlását – megfelelő határidő tűzésével – határozatban írja elő az adóhatóság. A jogkövetési vizsgálat során tett megállapítások alapján az adóhatóság adóellenőrzést is elrendelhet.

Továbbá:

90. § (1) Az adóhatóság nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, adatbejelentésében, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően jogkövetési vizsgálat keretében adatokat gyűjthet vagy helyszíni ellenőrzést végezhet. Adatgyűjtésre és helyszíni ellenőrzésre sor kerülhet a becslési adatbázis létrehozása, bővítése, illetve frissítése érdekében is.

(2) Az (1) bekezdés alapján az adóhatóság

a) próbavásárlással, fel nem fedett próbavásárlással a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítését,

b) leltározással az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,

c) a megrendelők köréről, a tapasztalható forgalmi viszonyokról, a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközökről, a vállalkozásban részt vevő személyekről szóló jegyzőkönyv készítésével a vállalkozás körülményeit,

d) a vállalkozási tevékenységben részt vevők alkalmazásának jogszerűségét, társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettségteljesítését,

e) az adózónál az adómegállapítás alapját képező statisztikai állományi létszámot,

f) a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát,

g) termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékekkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket,

h) az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat

vizsgálhatja.

(3) Ha az adatgyűjtés eredményeként feltárt tények, adatok, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az adózó irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok valóságtartalmát, illetve az adóhatóság a bevallási időszakon belül ismételten tárja fel a nyugtakibocsátási kötelezettségének elmulasztását, igazolatlan eredetű áru, alapanyag, félkész termék felhasználását vagy forgalmazását, továbbá be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, az adóhatóság a bevallási időszakot lezáró adóbevallást vonja ellenőrzés alá.

91. § (1) Az adóhatóság az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő természetes személynél – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése céljából – a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságát ellenőrizheti jogkövetési vizsgálat keretében.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti jogkövetési vizsgálatot folytat le akkor is, ha az állami adó- és vámhatóság az állami adó- és vámhatóság nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából vizsgálja az egyes gazdasági események valódiságát.

2018. július 1-től kötelező számlaadat-szolgáltatáshoz regisztrálnia kell mindenkinek, aki belföldi adóalanyok számára legalább 100 ezer forint áfa tartalmú számlát állít ki akár számlázó programmal, akár számlatömbben. A NAV Online Számla felületén a mostantól elvégezhető regisztrációhoz ügyfélkapus hozzáférésre van szükség.

Függetlenül attól, hogy a számlát számlázó programmal vagy kézzel állítja ki valaki, mindenképpen regisztrálnia kell a NAV Online Számla rendszerében, hogy az adatszolgáltatást el lehessen végezni. Mostantól elérhető a regisztrációs felület: https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio

A regisztrációt annak kell elvégeznie, aki az adott vállalkozás nevében a NAV előtt törvényes képviselőként vagy állandó meghatalmazottként eljárhat.

A NAV Online Számla aloldaláról két kattintással az Ügyfélkapu bejelentkezési oldalára érkezik az, aki a vállalkozást képviseli, és aki sikeres azonosítás után megkezdheti a regisztrációt. Ennek eredményeként, a regisztrációt végző személyéhez kapcsoltan létrejön egy elsődleges felhasználó, aki az adott adózó ügyeiben a webes felületen teljes körű intézkedési joggal rendelkezik.

A számlázó programmal történő adatküldéshez az úgynevezett technikai felhasználót is létre kell hozni, amihez egy jelszó megadása, illetve a jogosultsági szint beállítása szükséges. Ez biztosítja azt, hogy az adatszolgáltató számlázó programja a számlák adatait emberi beavatkozás nélkül, időben és szabályosan továbbíthassa a NAV-hoz. A technikai felhasználó regisztrálása után lesznek hozzáférhetők a számlázó program és a NAV szervere közötti kommunikációhoz szükséges további technikai elemek (felhasználónév, xml aláírókulcs, cserekulcs).

Lehetőség van arra, hogy egy gazdálkodó szervezeten belül ne csak a törvényes képviselő férjen hozzá a rendszerhez. Létrehozhatók másodlagos felhasználók, akik jogosultságuknak megfelelően használhatják a rendszert. Ezeket a jogosultságokat az elsődleges felhasználó határozza meg számukra, például számlatömböt, azaz kézi számlát használó vállalkozások számláit feltölthetik; lekérdezéseket végezhetnek.

Regisztrálni 2018. július 1. után is lehet, de legkésőbb az első adatszolgáltatással érintett számla kiállításáig el kell végezni a műveletet. A korábbi tesztrendszeri regisztráció nem elegendő, mert az csak a tesztelés lehetőségét biztosítja.

Videó: https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio/start

A rendszerről szóló információk, a regisztráció menetét bemutató leírás és videó, a gyakori kérdésekre adott válaszok a NAV honlapjáról elérhető Online Számla aloldalon találhatók: https://onlineszamla.nav.gov.hu

A regisztrációval kapcsolatban technikai segítség kérhető a NAV Infóvonalán (1819-es telefonszám, 7. menüpont, 2. almenüpont – Informatikai segítségnyújtás) vagy írásban a nav.gov.hu/nav/e-ugyfsz/levelkuldes funkciónál a „Számlaadat-szolgáltatás, informatikai problémák” tárgy kiválasztásával.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A határidő lejártát követően, többekben felmerül a következő kérdés. Általánosságban lehet a kérdésre választ adni, a következő a helyzet:

A gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés (Ptk. 3:109. §).

A Ptk. 3:19. §-a  rendelkezik a jogi személyek határozathozatalára vonatkozó szabályokról. A tagok a döntéshozó szerv ülésén a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg határozataikat.

Ha a társasági szerződésben a beszámoló elfogadására egyszerű szótöbbségnél magasabb szavazati arányt kötöttek ki, akkor természetesen azt kell figyelembe venni.
Közzétenni pedig az elfogadott beszámolót lehet.

A szabályszerűen megismételt taggyűlés az ott megjelent tagok által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes.

A taggyűlési meghívót később is igazolható módon (pl. tértivevénnyel) úgy érdemes kiküldeni a tagoknak, hogy abban már a meghiúsulás esetére az ismételt taggyűlés időpontját is feltüntetik. Az időpontok meghatározásánál figyelembe kell venni a Ptk.-ban és a társasági szerződésben foglaltakat is.

3:191. § [A megismételt taggyűlés]

(1) Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, a megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A társasági szerződés három napnál rövidebb összehívási határidőt előíró rendelkezése semmis.

(2) A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet.

A tagokat a beszámoló közzétételi kötelezettség elmulasztásából eredő hátrányokra vonatkozóan tájékoztatni kell!

Az Adózás rendjéről szóló törvény erről így rendelkezik:

Art. 227. § [Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a Számv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén harmincnapos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

(2) Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság harmincnapos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

(3) Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

(4) Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően teljesíti.

Ha a tag elmegy a taggyűlésre és nem fogadja el a beszámolót, akkor rendezni kell a kérdést. Ha indokai valósak, mert például a beszámoló nem a valós adatokat tartalmazza, akkor egyértelműen javítani kell a beszámolót.

Ha azonban a beszámoló el nem fogadásának nincs megfelelő indoka és azzal a tag csak a társaság működésének ellehetetlenítését kívánja elérni, olyan társaságnál, ahol több mint 2 tag van, a Ptk.-ban foglaltak szerint lehetőség van a tag kizárására irányuló per kezdeményezésére is.

3:107. § [A tag kizárásának feltételei és a kizárás joghatása]

(1) A gazdasági társaság tagja a társaságnak az érintett tag ellen indított keresete alapján bírósági határozattal a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.

(2) Kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható. Nem zárható ki a társaságból a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese, valamint az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik.

(3) Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.

3:108. § [A tag kizárására irányuló eljárás]

(1) A tag kizárása iránti kereset megindításához a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozaton alapuló keresetet a legfőbb szerv határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani.

(3) A bíróság az érintett tag tagsági jogait – kérelemre – a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti.

(4) A felfüggesztés ideje alatt keletkezett kötelezettség a felfüggesztés hatálya alatt álló tagot a tagok egymás közötti viszonyában akkor sem terheli, ha a társaság tartozásaiért harmadik személlyel szemben köteles helytállni.

(5) A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a létesítő okirat nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető és nem hozható döntés a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.